Egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a Z generációsok 52%-a tudatosan kerüli a vezetői pozíciókat. 69%-uk ugyanis a középvezetést olyan szerepkörnek tartja, amelyet magas stressz-szint és minimális jutalom jellemez.
A vezetői pozíciók tudatos elkerülésének („conscious unbossing") fogalma egy új munkavállalói szemléletet tükröz, amely a hagyományos, hierarchikus vezetői struktúrák elutasítását jelenti.
A Z generáció tehát nem összességében a vezetést utasítja el, ám a klasszikus menedzseri pozíciókat nem kívánják betölteni. Inkább szakértőkké válnának, akik nem csupán csapatokat vezetnek, hanem valódi szakmai hatást képesek gyakorolni.
Nem a hatalom, sokkal inkább a szakértelem vonzó
A Z generáció vonakodása a hagyományos vállalati ranglétra megmászásától nem csak személyes preferenciákat tükröz - ez rávilágít a hierarchikus vezetési struktúráktól való szélesebb körű eltávolodásra is.
A Z generáció vágyik a növekedésre, de nem szeretne hagyományos vezetői szerepeket betölteni. Személyes és szakmai képességeik fejlesztését helyezik előtérbe a csapatvezetés bonyodalmaival szemben. A már említett kutatás azt mutatja, hogy a Z generációs munkavállalók 72%-a inkább az egyéni szaktudás fejlesztésével lépne előre karrierjében, mintsem hogy emberek irányításával kapcsolatos szerepeket töltsön be.
A McKinsey egyik tanulmánya szerint azoknál a vállalatoknál, ahol a munkavállalók úgy érzik, hogy az egyéni szakértelem révén fejlődhetnek - anélkül, hogy feltétlenül vezetői pozícióba kerülnének -, magasabb az elkötelezettség és a megtartás szintje.
Mi lesz így a középvezetés sorsa?
Bár a középvezetői pozíciók természetesen nem tűnnek el, az előfordulhat, hogy a legfiatalabb munkahelyi generáció igényeinek a hatására átalakulnak. A Z generáció tagjai laposabb struktúrákban érzik magukat komfortosan, ahol a döntéshozatal és a vezetés megosztott. A vállalatoknak tehát rugalmasságra van szükségük és újra kell gondolniuk a hagyományos hierarchiát, hogy a fiatalok számára is vonzóvá váljanak.
Eredeti forrás: Forbes
