hero
A cégek mindössze 33%-a foglalkoztat megváltozott munkaképességű alkalmazottakat
A hazai vállalkozások 33 százaléka foglalkoztat legalább egy megváltozott munkaképességű munkavállalót - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből, amely a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatási helyzetét vizsgálta Magyarországon.
EZ EGY PROMÓCIÓS MEGJELENÉS

Az intézet MTI-hez elküldött csütörtöki tájékoztatása szerint az elemzésben szereplő adatok a GVI tavaly októberi, féléves konjunktúrafelvételéből származnak, amelynek során 1017 hazai, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozás válaszolt a kérdésekre. A nagyobb, 50-249 fős cégek 62 százaléka, a több mint 250 fős nagyvállalatok 80 százaléka foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót, a gazdasági ágazatokat tekintve pedig elsősorban a feldolgozóipari cégek, amelyek 49 százalékánál található megváltozott munkaképességű alkalmazott.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya ugyanakkor a 26-49 fős cégeknél a legmagasabb, 2,7 százalék, míg a 250 dolgozó feletti nagyvállalatoknál a legalacsonyabb, 0,7 százalék. A GVI felhívta a figyelmet, hogy egy nagy cégnél nagyobb eséllyel lesz legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozó, de a kisebb vállalkozásoknál magasabb az összesített foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított arányuk.

Az elemzésben emlékeztetnek arra, hogy a munkaadók a foglalkozási rehabilitáció elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma meghaladja a 25-öt, és a megváltozott munkaképességűek létszáma nem éri el ennek az 5 százalékát. Példaként említették, hogy egy 26 fős cégnél ez a kötelező foglalkoztatási szint 1,3, míg egy 250 fős cégnél már 13 dolgozó, azaz a kisebb vállalkozások könnyebben elérhetik azt a foglalkoztatotti arányt, aminél már mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás alól.

A gazdasági ágazatokat tekintve a kereskedelemben és a feldolgozóiparban a legmagasabb, az egyéb szolgáltatások területén pedig a legalacsonyabb a megváltozott munkaképességű munkavállalók összesített foglalkoztatotti létszámhoz viszonyított aránya. Azok a cégek, amelyek alkalmaznak legalább egy megváltozott munkaképességű munkavállalót, leginkább a társadalmi felelősségvállalást és a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alóli mentességet nevezték fontos motivációs tényezőnek, a válaszadók 67, illetve 54 százaléka mondta ezt. A nagyvállalatoknál inkább a társadalmi felelősségvállalás, míg a 26-49 fős vállalkozásoknál a hozzájárulás alóli mentesség a leghangsúlyosabb tényező.

A jelenleg még egyetlen megváltozott munkaképességű munkavállalót sem foglalkoztató válaszadó cégek 44 százaléka vélekedik úgy, hogy a jövőben élne a rehabilitációs foglalkoztatás lehetőségével. Az összes válaszadó több mint fele szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után járó adókedvezmény emelése, valamint a mentorálásra és a megfelelő munkakörülményekre nyújtott bér- és költségtámogatás segítené elő leginkább azt, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vegyen részt a rehabilitációs foglalkoztatásban. A GVI jelezte: a foglalkoztatottaknak csak 0,8 százaléka megváltozott munkaképességű, ez jelentősen alacsonyabb arány, mint amekkora a megváltozott munkaképességűek számából következne.

A cikk eredetileg a HRCENTRUM-on jelent meg.

Gécsek Marcell, Pannon-Work Zrt. üzletágvezető szakértői hozzászólása:

Gécsek Marcell

A COVID-19 okozta gazdasági nehézségek, sok esetben felmerülő alapanyaghiány és logisztikai fennakadások, illetve a megrendelések hektikus változása komoly kihívások elé állította partnereinket. Felértékelődött a vállalati költségek racionalizálásának kérdése is. Ezzel olyan, korábban kissé háttérbe szorult területek kerültek reflektorfénybe, mint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása és ezzel összefüggésben a rehabilitációs hozzájárulás éves összegének csökkentése. 

Foglalkozási rehabilitáció szempontjából több, mint 460 ezer megváltozott munkaképességű él Magyarországon, az aktív korú népesség közel 10%-át alkotják. Tapasztalataink alapján a kötelező foglalkoztatási szint teljesítése azonban nehézségekbe ütközik, a nagyvállalatok esetében ez jellemzően 1%-alatti a teljes foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva, de nem ritka az sem, hogy akár 1.000 Fő feletti foglalkoztatónál nincs tudomásuk megváltozott munkaképességű dolgozóról - az 5%-os „álomhatár” teljesítése pedig 1-2 kivételtől eltekintve nem valósul meg. Ennek egyik oka, hogy sok munkáltató tart attól, egy megváltozott munkaképességű személy alkalmazása jelentős átszervezéssel, akadálymentesítéssel, a munkafolyamatok és a munkaterület teljes átalakításával jár. 

A Pannon-Work Zrt. feladata komplex HR szolgáltatóként, többek között a szemléletformálás a rehabilitációs foglalkoztatás területén. A kezdeti félelmek és hiedelmek általában hamar csökkenek és később teljesen eltűnnek, ha több ismeret és tapasztalat áll rendelkezésre erről a munkaerőpiaci csoportról. Egy megváltozott munkaképességű személy épp úgy alkalmas lehet a legkülönfélébb munkakörök elvégzésére, mint egészségkárosodás nélkül élő társai. Segítséget nyújtunk partnereinknek abban, hogy gazdasági ágazattól függetlenül- legyen szó a termelő szektorról, kereskedelemről vagy egyéb szolgáltatásokról, megtaláljuk közösen a legjobb megoldást és elősegítsük a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedését. Komplex tevékenységünk során, Rehabilitációs szakértőink a meglévő állományi létszámban is vizsgálják, van-e megváltozott munkaképességű munkavállaló. Amellett, hogy alkalmazásukkal csökken a fluktuáció és növekszik a társadalmi felelősségvállalása a munkáltatónak, jelentős megtakarítás érhető el a rehabilitációs hozzájárulás összegének tekintetében.

(x)