hero
Miért olyan nehéz édesanyaként karriert építeni Magyarországon?
A nők, azon belül is a gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága nemcsak hazánkban, de az EU minden tagállamában alacsony, ám a statisztikák szerint mi a sor végén kullogunk. A 2 éven aluli gyermeket nevelő magyar anyák alig ötöde aktív a munkaerőpiacon, holott nagyobb szükség lenne a munkájukra, mint valaha.

Hogy egészen pontosan miképp alakulnak a statisztikák, és mi akadályozza a magyar anyákat abban, hogy munkába álljanak, ennek járt utána a Pénzcentrum.

Az utóbbi évtized munkaerőhiányos időszaka megtanította a piacot, hogy minden lehetséges erőforrást ki kell aknázni, azaz be kell vonni a korábban nagyobb eséllyel kimaradó rétegeket, a nőket, pláne az édesanyákat, a diákokat, a nyugdíjasokat és a megváltozott munkaképességűeket is.

A statisztikai hivatal Munkaerő-piaci esélyegyenlőség című táblázatból kiderül, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők aránya a 18-59 évesek körében a 2004-es 11,9 százalékról 2019-re 5,8 százalékra csökkent, az 15-64 éves egy évvel korábban nem foglalkoztatottak közül a foglalkoztatottakká válók aránya 9,3 százalékról 12,3 százalékra emelkedett. Ezen belül a gyermeket nem nevelő nők foglalkoztatási rátája 10 év alatt nagyjából 10 százalékponttal nőtt, 2019-ben közel 90 százalékuk volt foglalkoztatott. Emellett a gyermekes anyák foglalkoztatása is emelkedett: az óvodás korú gyermeket nevelők közül 17 százalékkal dolgoztak többen. 

De hiába dolgozott a 3 év alattiakat nevelő nők 18 százaléka, ez azonban európai összehasonlításban még mindig kiugróan alacsony aránynak számít. Az EU 27 országa közül ezzel az eredménnyel a lista 23. helyén helyezkedik el hazánk, csupán Olaszországot, Görögországot, Spanyolországot és Írországot előzzük.

Évről évre folyamatosan emelkedik ugyan a gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási aránya, a 0 és 2 év közöttieket nevelők aránya még mindig bőven 20 százalék alatt van. Nagyot nőtt ugyanakkor 15 év alatt az óvodás korú gyermeket nevelők foglalkoztatási rátája: 58,4 százalékról 75,1 százalékra – bár még itt is van hová fejlődni.

Annak, hogy egy gyermeket nevelő nő sikeresen beilleszkedjen a munkaerőpiacra, számos akadályozó tényezője van. Mint ahogy arról a Pénzcentrum már korábban is írt a családi támogatásokkal kapcsolatban, számos kutatásban felhívták a figyelmet arra, hogy a törvényhozók sok esetben nem számolnak a területi egyenlőtlenségekkel, és hogy a munkához való hozzáférés nem mindenki számára könnyű. Gondoljunk csak egy vidéki kistelepülésen élő három-, de akár csak kétgyerekes anyára, akinek a 30 kilométerre lévő munkahelyét csak 2 átszállással tudja megközelíteni az amúgy is csak ritkán járó buszokkal. Számára esélytelen a munkába járás, hiszen sem az óvoda, sem a bölcsőde, sem az iskola nem őrzi estig a gyerekeit. Már ha vannak a településén ilyen jellegű intézmények, jó eséllyel persze nincsenek, vagy ott is óriási munkaerőhiánnyal küzdenek.

Munka és juttatás

A kisgyermekes anyák munkavállalásának részletes adatai alapján látszik, hogy a 2 év alatti gyermeket nevelő nők döntő hányada nem dolgozik, de emellett kap valamilyen juttatást (gyedet vagy gyest): 2019-ben az anyák 84,1 százaléka volt ebben a helyzetben. Az adatok szerint az anyák 7 százaléka dolgozik, de semmilyen juttatást nem kap, ami azért meglepő, mert alanyi jogon minden kisgyermeket nevelő szülőnek jár a gyes, mellette pedig a gyermek féléves kora után korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. Magyarországon minden 2 év alatti gyermeket nevelő szülőnek jár vagy gyes, vagy a gyed munkavállalás mellett is – olvasható a KSH Demográfiai Portré 2021 című kiadványában.

Magas azon nők aránya is, akik nem dolgoznak, és nem részesülnek juttatásban, arányuk 2019-ben 3,2 százalékot tett ki. Ezek szerint a családok egy része nem veszi igénybe a nekik járó juttatásokat.

A 2 év alatti gyermeket nevelők mintegy 2,7 százalékát tették ki 2019-ben azok az anyák, akik dolgoznak, és emellett kapják a gyedet, számottevő növekedést mutatva a 2018- adatokhoz képest. Arányuk ennek dacára továbbra is roppant alacsony.

A cikk eredetileg a HRCENTRUM oldalán jelent meg.