Akkor születtek, amikor a Spice Girls a ’GeneratioNextet’ énekelte a Pepsi reklámjában, és néhány hazai szociológuson kívül aligha tudta bárki is Magyarországon, hogy a generation next bizony nem más, mint az Y-generáció. Z-ről ekkor még nem beszéltek, pedig valójában ők voltak a következő generáció. Azóta eltelt 25 év, és a milleniálok – ez az ipszilonok harmadik, talán leggyakrabban használt megnevezése – ma már a munkaerőpiac meghatározó pillérei, egyre több vezető pozíciót elfoglalva a corporate világban.
Sőt, az egykor felszínesnek és egocentrikusnak bélyegzett Y-generáció tagjai közül sokan megházasodtak, gyereket vállaltak – és a Z-generáció élcelődéseinek kedvenc új céltáblái lettek a TikTokon. Úgy tűnik, a 2020-as években már nem a boomereken nevetünk, hanem a Spice Girls-ös Pepsi-reklámot nosztalgikus mosollyal néző milleniálokon – legalábbis, ha a Z-generációba tartozunk. Nem nagy merészség kijelenteni azonban azt sem, hogy néhány év múlva majd az alfák, vagyis a 2010 után születettek körében lesz népszerű a Z-generációs szokások kifigurázása.
Keserű tapasztalatok
Mindezt azért érdemes feljegyeznünk magunknak, mert az elmúlt évtized(ek) során a generációs különbségek a munkaerőpiaci átalakulás slágertémájává váltak és egyre több hiedelem társul melléjük. Másként fogalmazva, a Z-generáció munkába állását kísérő elemzések mintázatai könnyen eszünkbe juttathatják az első milleniál munkavállalókat övező hipotéziseket – okkal vagy ok nélkül. Különösen tanulságos a Deloitte és a Network for Executive Women (NEW) 2018-ban publikált tanulmányának újraolvasása, amely Z-generáció munkaerőpiaci hatásának hipotéziseit elemezte.
A kutatás az Egyesült Államokra koncentrál, és mint ilyen egyes demográfiai észrevételei nem alkalmazhatóak hazánkra, ám a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma már a magyar munkaerőpiacon is mintegy 255 ezer Z-generációs munkavállalót találunk. Rájuk is igazak az amerikai tanulmány azon megállapításai, melyek szerint a 2008-as gazdasági világválság, valamint az egyre növekvő megélhetési kiadások és mélyülő társadalmi egyenlőtlenségek tematizálták a fiatalkorukat.
Mindez elég indok arra, hogy a Z-generáció számára a mentális egészség, a pozitív munkakörnyezet és az elégedettség mindennél előbbre való legyen a munkaerőpiacon is. Legalábbis eddig azt hittük.
A Deloitte és a NEW 2018-as tanulmánya szerint a Z-k minden korábbi generációnál kevésbé számítanak bérorientáltnak, 50-50% azoknak az aránya, akik egy unalmas, de jól fizető állás helyett egy érdekes, ám kevésbé jól fizető munkát választanának.
(X), Y, Z: mégis egy cipőben?
A work-life balance, a rugalmas munkaidő és a béren kívüli juttatások mind-mind kiemelt értékkel bírnak a Z-generációs munkavállalóknak a 2018-as adatok szerint, amik a Deloitte másik, 2022-es globális közvéleménykutatása szerint mégsem öregedtek jól. Utóbbi tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint a Z-generáció tagjait ma leginkább a megélhetési költségek foglalkoztatják (29%), míg második és harmadik helyen a klímaváltozást (24%) és a munkanélküliséget (21%) találjuk.
Feltűnő, hogy ez a tanulmány együtt, leginkább komparatív módon vizsgálja a Z- és az Y-generáció mintáit, így az is látható, hogy utóbbiak listáját szinte tökéletesen megegyező dobogó jellemzi: a megélhetési költségek 36 százalékkal kiemelkednek, ám a másik két téma szinte azonos adatai (klímaváltozás 25%, munkanélküliség 20%) közé az egészségügy tudott csupán befurakodni (21%).
A Z-generációt leginkább foglalkoztató három téma közt nem jelenik meg a mentális egészség (19%) a 2022-es tanulmányban.
A megkérdezett Z- és Y-generációsok közel fele számolt be ugyanakkor állandó, vagy mindennapos stresszről az életében, valamint 45-46 százalékuk érzett már kiégést a munkájához köthetően.
WWF Magyarország: Negatív trendek a hazai környezettudatosságban
A Deloitte legutóbbi anyaga 46 országból közel 25 ezer megkérdezett fiatal mintáját vette alapul, amelynek fényében különösen tanulságos a WWF Magyarország friss kutatása. Az idei túlfogyasztás napjával összhangban végeztetett közvéleménykutatásból kiderül, hogy a 30 év alatti magyar fiatalok között évről-évre kisebb a környezettudatosság, mint jellemző, sőt a nemzetközi trendeknek ellentmondóan a Z- és a fiatal Y-generáció tagjai alkotják a legnagyobb arányban a hazai ökoszkeptikusok csoportját.
A hiedelmek összefoglalása – és tudatalatti erősítése – helyett cikkünket inkább a 2018-as tanulmány egy jó gyakorlatának felidézésével zárjuk. A generációs különbségből fakadó vélt vagy valós ellentétek munkahelyi feloldására a Deloitte és a NEW a mentorprogramok elmélyítését javasolja. Miután a hagyományos karrierívektől a Z-, és vélhetően jó néhány Y-generációs munkavállaló is idegenkedik, az X-ek és boomerek szerepe felértékelődhet a jövő Z-generációs vezetőinek kinevelésében. A mentorálás sikere egyben nem más, mint a hiedelmek felszámolása.
