hero
TikTok-önéletrajzok, avagy így haladj a korral, ha a legfiatalabb tehetségeket szeretnéd bevonzani!
A közösségi média használata mára már szinte megkerülhetetlen bármely vállalatnak vagy toborzással, kiválasztással foglalkozó cégnek, kiváltképp, ha a fiatalabb generációk tagjait szeretnék magukhoz csábítani. Mégis, a munkáltatók mindösszesen csak 39 százaléka használja a social médiát toborzási célokra. Mindeközben a fiatalok ezeken a csatornákon (is) keresik a lehetőségeket. Hogyan találhat hát egymásra egy fiatal tehetség és egy vállalat a social media csatornák segítségével?

De pontosan mik is ezek a social media csatornák? Valószínűleg a Facebookot, vagy a LinkedIn-t senkinek sem kell bemutatni, azonban arra már kevesebben gondolnának, hogy a Z generáció tagjai között kifejezetten népszerű TikTok is alkalmazható toborzási célokra.

Már csak azért is, mert az utóbbi időben a TikTok-felhasználók új trendbe kezdtek: rövid videós tartalmak formájában mutatják be magukat, hangsúlyt fektetve a szakmai életükre és a kompetenciáikra. Ezzel tulajdonképpen elérkezett a TikTok-önéletrajzok kora.

Rafe Gomez, a VC Inc Marketing társtulajdonosa létrehozott egy dedikált csatornát is a közösségi oldalon SalesStrategy2GetHired néven, amelynek célja, hogy tanácsot adjon a fiataloknak, hogyan készítsék el ezeket a rendhagyó CV-ket, és hogyan pályázzanak nagyobb sikerrel egy-egy pozícióra.

A kérdés már csak az, mit kezdjen ezekkel a videós jelentkezésekkel a munkáltató vagy a fejvadász?

Bár a TikTokkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, a tudatos használata tényleg egy új és fontos elemet jelenthet a toborzási és kiválasztási eszköztárban.

„Fontos, hogy a pályázók ne próbálják meg mindenféle szerkesztéssel, effekttel, vagy trükkel felvenni ezeket a videókat. A HR-esek pedig ugyanúgy viszonyuljanak ezekhez a pályázatokhoz, mint a senior kollégák esetén a hagyományos önéletrajzok szűrésénél tennék” – mondta Gomez. Hozzátette, hogy az se tévesszen meg senkit, hogy bár a fiatalok rutinosak a legújabb közösségi média eszközök használatában és ezzel együtt abban is, hogy megnyerően adják el magukat, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy rendelkeznek is a megfelelő képességekkel és kompetenciákkal egy-egy állás betöltéséhez. Gomez szerint a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy hasznot tudnak hozni a vállalatoknak, vagy javíthatják azok imázsát a piacon.

A karriertanácsadás új terepe

A #careersadvice címke az év elején a TikTok egyik legfelkapottabb címkéje volt, 2021. február közepéig több mint 80 millióan nézték meg. Azt se felejtsük el, hogy a felnőtt TikTok-felhasználók legnagyobb arányát a 18-24 év közöttiek teszik ki, ami a felület felhasználói bázisának 26 százaléka.  

Ez pedig egy hatalmas talent poolt jelent.

„Olyan ez, mint a futballban – mondta Gomez. –  A csapatok igyekeznek megtalálni azokat a csiszolatlan tehetségeket, akikben benne van a lehetőség, hogy ha a csapatukhoz csatlakoznak, akkor a legeredményesebb játékosok is válhatnak belőlük.”

Ehhez azonban a vállalatoknak is érdemes változtatni a hozzáállásukon. Bár lehet, hogy a TikTokkerek nem rendelkeznek még releváns munkatapasztalatokkal és nem tudnak felsorakoztatni hosszú referencialistát, de ha látszik rajtuk, hogy motiváltak, tisztában vannak az erősségeikkel és a gyengeségeikkel, valamint ami a legfontosabb, hajlandóak és szeretnének is tenni a szervezet küldetésért, akkor egy ilyen lehetőséget nem érdemes elszalasztania egy cégnek sem. Főleg nem ezekben a munkaerőhiányos időkben. 

Ben Shepherd, a Savvy Media & Digital Recruiter ügyvezető igazgatója szerint az is árnyalja a képet, hogy ennek a generációnak a tagjai erősen hátrányos helyzetből indulnak a munkaerőpiacon: „Sokuk az elmúlt 1-2 évben kezdett volna az első munkahelyén, de a COVID-19-járvány felülírta ezt a forgatókönyvet. Ez a hiány a munkaerőpiacon is érződik. Ezek a fiatal tehetségek az otthonaikban ragadtak, napjainkban már a második munkahelyükön kellene kezdeniük, és haladniuk a karrierútjukon, de nem ott tartanak. Nemcsak az első tapasztalatok hiányoznak náluk, hanem azok az értékes tanácsok és  a szervezeti tudás is, amit az idősebb, dörzsöltebb kollégáktól leshettek volna el.”

A fiatalokban a nehézségek ellenére, megvan az akarás és a tenni vágyás, a kérdés már csak az, hogy mi HR-esek és vezetők meglátjuk-e bennük a lehetőséget, és megadunk-e nekik mindent, ami ahhoz szükséges, hogy kibontakozhassanak?

A HR Magazine cikke nyomán.