Az, hogy milyen a szemléletmódunk az életünk minden aspektusára hatással van, többek közt a teljesítményünkre, a szakmai sikereinkre, a kapcsolatainkra, hogy milyen szülők leszünk vagy éppen milyen vezetők. A rögzült szemlélet valójában már egészen kisgyermekkorunktól kezdve belénk van táplálva, így nem csoda, hogy kifejezetten nehéz megszabadulni a megszokott sémáinktól, hiedelmeinktől. A jó hír az, hogy a szemléletváltás lehetséges, bár nem egyik pillanatról a másikra történik.
„Mindenki a fejlődési és a rögzült szemléletmód keveréke, és ezt tudomásul kell vennünk. Ennek beismerése nem szégyen, csupán azt jelenti, hogy mi is emberek vagyunk. Ám csak azt kell elfogadnunk, hogy dolgozik bennünk némi rögzült szemléletmód. Azon változtathatunk, milyen gyakran üti fel a fejét, és olyankor mekkora kárt okoz” – írja Carol.
Rögzült szemléletmód
A rögzült szemléletű emberek kerülik a kihívásokat, ha valami nem úgy sikerül, ahogy eltervezték, azt kudarcként élik meg. Szeretnek biztosra menni, általában olyan feladatokba vágnak bele, amik nem haladják meg túlzottan a képességeiket, nem igényelnek komolyabb erőfeszítést, ezáltal mindig tehetségesnek és rátermettnek érezhetik magukat. Akkor nő az önbecsülésük, ha nem hibáznak és tökéletesen meg tudják csinálni az adott feladatot. A rögzült szemlélettel élők fenyegetőnek érzik mások sikereit. Hosszú távon nem bontakoztatják ki a bennük rejlő lehetőségeket, hiszen a kudarc lehetősége miatt többnyire meg sem próbálják a sikerhez szükséges akadályok átugrását.
„Mindazok, akik a rögzült képességekben hisznek, azonnal és mindenáron bizonyítani akarnak, és amikor ez sikerül, a büszkeségnél jóval többet éreznek. Nevezhetjük ezt felsőbbrendűségi érzésnek is, hiszen úgy tekintenek rögzült képességeikre, mint amelyek többé és jobbá teszi őket másoknál” – fejti ki a pszichológus.
Fejlődési szemléletmód
A fejlődési szemlélet szöges ellentéte a rögzült szemléletnek.„A fejlődési szemléletű emberek nem egyszerűen keresik a kihívásokat – az életük értelmének tekintik őket! Minél nagyobb a kihívás, annál többet igyekeznek kihozni magukból” – magyarázza a szakértő. A kudarcokból és a kritikából tanulnak, negatív tapasztalatok helyett fejlődési lehetőségekként élik meg őket. Mások sikereire nem fenyegetésként, hanem követendő példaként tekintenek. Magasabb önismerettel rendelkeznek: tudatában vannak a gyengeségeiknek és az erősségeiknek. Folyamatosan fejlesztik önmagukat, tisztában vannak vele, hogy az erőfeszítésükkel bármelyik céljukat elérhetik, ezért a nehézségek ellenére is kitartanak.
Hogyan válts szemléletet?
1. lépés: Fogadd el a rögzült szemléletmódod!
2. lépés: Tudatosítsd a rögzült szemléletmódod okait! Az életed mely területein jelentkezik? Mikor fordult elő legutóbb? Hogyan érezted magad tőle?
3. lépés: Adj nevet a rögzült szemléletmódodnak! Kiről neveznéd el? Milyen gondolatokat ébreszt benned? Milyen hatással van a környezetedre?
4. lépés: Vidd magaddal az úton a rögzült szemléletmódodat, és kezdd el nevelni!
„Minél inkább tudatosítjuk magunkban a rögzült szemléletmódot kiváltó ingereket, annál jobban felkészülhetünk a látogatásaira. Ha éppen készülünk kilépni a komfortzónánkból, álljunk készen a fogadására, amikor megjelenik és megpróbál rávenni bennünket a visszakozásra. Köszönjük meg a véleményét, de magyarázzuk el neki, miért akarjuk megtenni ezt a lépést” – írja Carol. „Lassanként a kiváltó okok ellenére is megtanulhatunk a fejlődési szemléletmódban maradni, mert nevelhetjük másik személyiségrészünket, és meghívhatjuk, hogy csatlakozzon hozzánk a fejlődési szemléletmódhoz vezető úton.”
