A munka világának átalakulása már évek óta zajlik, és a távmunka nem csupán egy ideiglenes jelenség, hanem egy bizonyítottan hatékony munkavégzési forma – írja a HR News.
Számos kutatás – köztük a Bospar decemberi felmérése – arra mutat rá, hogy a dolgozók jelentős része produktívabb otthoni környezetben:
- 64 százalék állítja, hogy otthon hatékonyabban dolgozik, mint az irodában;
- 34 százalék szerint teljesítménye változatlan maradt;
- mindössze 5 százalék számolt be csökkenő hatékonyságról;
- a munkavállalók 81 százaléka úgy érzi, a távmunka javította a munka-magánélet egyensúlyát.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy a távmunkában dolgozó munkavállalók legalább olyan eredményesen végzik a feladataikat, mint az irodai környezetben dolgozók. Ennek fényében felvetődik a kérdés:
valóban indokolt a munkavégzéstől való elzárkózás és a jelentős végkielégítések kiosztása?
A rugalmas munkavégzés üzleti hatásai
A munkavállalók megtartása és motivációja mellett üzleti szempontból is érdemes megvizsgálni a távmunka hatásait. A Bospar felmérése szerint a fogyasztói attitűdök is elmozdultak ebbe az irányba:
- A vásárlók 73 százaléka kevésbé szívesen vásárol olyan cégtől, amely kizárólag irodai munkát követel meg;
- 63 százalék nem jelentkezne olyan munkahelyre, ahol nincs távoli munkavégzési lehetőség;
- 60 százalék szerint a vállalatoknak támogatniuk kellene a távmunka elterjedését környezetvédelmi okokból.
A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a távmunka nemcsak a dolgozók hatékonyságát és elégedettségét növeli, hanem üzleti és reputációs szempontból is előnyös lehet a vállalatok számára.
Ki profitál a visszatérésből?
A kérdés tehát nem csupán az, hogy a távmunka működőképes-e, hanem az is, hogy ki számára előnyös a visszatérési kötelezettség. A munkavállalók és a fogyasztók visszajelzései egyértelműek: a távoli munkavégzés iránti igény jelentős, és a kényszerített irodai jelenlét sok esetben nem eredményez magasabb termelékenységet.
A Fehér Ház jelenlegi döntése azonban arra enged következtetni, hogy bizonyos érdekcsoportok, például a kereskedelmi ingatlanpiac szereplői, jelentős befolyással bírhatnak a politika alakulására.
(Borítókép: Unsplash/Campaign Creators)
