Eszerint mindössze 0,5 százalékponttal javult az OECD foglalkoztatási indexe, miközben a női munkanélküliség 5,5%-ra nőtt, a nők teljes munkaidős foglalkoztatása pedig 76,8%-ra esett vissza. Magyarország ugyan javított pozícióján, de a hazai bérszakadék jóval meghaladja az OECD-átlagot.

A PwC Women in Work 2026 felméréséből kiderül, hogy:

• Az OECD átlagos foglalkoztatási indexe mindössze 0,5 százalékponttal nőtt 2023 és 2024 között, ami a 2011 óta mért éves növekedés felét, és a covid világjárvány utáni legkisebb javulást jelenti.
• A női munkanélküliségi ráta 5,5%-ra emelkedett (+0,2 százalékpont), miközben a női teljes munkaidős foglalkoztatás 78,1%-ról 76,8%-ra esett vissza - ez az Index történetének első csökkenése.
• A kedvezőtlen trendek ellenére a nemek közötti bérszakadék 13%-ról 12,4%-ra mérséklődött, vagyis gyorsabban csökkent, mint a hosszú távú átlag.
• A női munkaerőpiaci részvételi ráta OECD szinten 73%-ra nőtt, és továbbra is stabil, hosszú távú emelkedést mutat.
• Izland változatlanul az első helyen szerepel az Indexben 85,1%-os női foglalkoztatási rátával, köszönhetően fejlett családpolitikájának és a négynapos munkahét elterjedésének.
• Magyarország a 19. helyről a 15. helyre lépett előre, indexpontszáma 70-ről 71,9-re nőtt, miközben emelkedett a női részvételi ráta (74,7%) és csökkent a részvételi különbség (7,8%).
• A hazai női munkanélküliség továbbra is alacsony, 4,4%, ugyanakkor a bérszakadék 16,5%, magasabb az OECD-átlagnál (12,4%).
• A nemek közötti bérkülönbség mértékét egyértelműen segíthet csökkenteni az EU bérátláthatósági irányelv, melyet 2026 júniusáig kötelező átültetni. 

„A Pay Transparency direktívától azért várhatunk valódi változást, mert áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot: egyedülálló módon olyan konkrét előírásokat tartalmaz, amelyekkel ténylegesen beavatkozik a vállalatok bérezési gyakorlatába. Előírja az objektív szempontokon alapuló bérezési struktúra kialakítását, a bérezési rendszerek átláthatóságának növelését, az éves bérriport-jelentést a nemek közötti bérszakadékról, és többletjogokat biztosít a munkavállalóknak az érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében” – hangsúlyozza Gönczi Gyöngyi, a PwC HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatának vezetője.

Az irányelv értelmében az 5%-nál nagyobb nemek közötti bérkülönbséget fél éven belül csökkenteni kell, ha az nem magyarázható objektív, nemsemleges tényezőkkel.
 

(Borítókép: Pexels)