A járvány óta eltelt években egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a mentális jóllét és a testi egészség szoros kapcsolatban áll egymással – írja az Orvostovábbképző Szemle Online. Egy svájci kutatás most azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a szorongás, a depresszió, az érzelmi evés és a különböző életmódbeli tényezők a testtömegindex (BMI) alakulását egy négyéves időszak során.
A Genfi Egyetemi Kórházak kutatócsoportja a Specchio nevű, 2020-ban indult digitális vizsgálat adatait elemezte. A vizsgálatban 7388 felnőtt vett részt, akik több éven keresztül önbevallásos alapon rögzítették testsúlyukat, életmódbeli szokásaikat és mentális állapotukat. A résztvevők 59 százaléka nő volt, az átlagéletkoruk 51 év.
A mozgáshiány és a stressz is növeli a BMI-t
Az adatok elemzése alapján a csökkent fizikai aktivitás, a kevesebb zöldség- és gyümölcsfogyasztás, az alacsonyabb alvásidőtartam, a képernyő előtt töltött idő növekedése, az antidepresszánsok használata, valamint a pénzügyi nehézségek és a magány mind összefüggést mutattak a BMI emelkedésével.
A mentális problémák – különösen a szorongás és a depresszió – szintén szerepet játszottak ebben a folyamatban.
Az érzelmi evés erősebben érinti a nőket
A kutatás kiemelte az érzelmi evés jelentőségét is. Ez a viselkedés részben közvetítette a szorongásos és depressziós tünetek, valamint a pénzügyi stressz és a súlygyarapodás közötti kapcsolatot. Az érzelmi evés hatása különösen hangsúlyosan jelent meg a nőknél és a fizikailag inaktív csoportokban.
Testtel való elégedetlenség és életminőség
A BMI növekedése a testtel való elégedetlenséggel és az alacsonyabb életminőséggel is kapcsolatban állt. Ugyanakkor azoknál, akiknél már a vizsgálat elején jelen voltak a szorongásos és depressziós tünetek, a későbbi BMI-növekedés nem járt együtt további mentális problémák megjelenésével.
„A túlsúly és az elhízás módosítható kockázati tényezőinek, valamint a kapcsolódó egészségügyi kimeneteknek a megértése központi jelentőségű a hatékony megelőzési és beavatkozási stratégiák kidolgozásához” – hangsúlyozták a kutatók.
Fontos korlátja a vizsgálatnak, hogy az adatok önbevalláson alapultak, így például a testtömegindex kiszámításához használt súly- és magasságértékek pontossága nem ellenőrizhető. Emellett a kutatás nem tett különbséget a tipikus és atipikus depresszió között, holott ezek másként hathatnak a testösszetételre.
(Borítókép: Adobe Stock)
Eseményajánló:
A HR szerepe az ESG-ben konferencia nem elméleti fejtörő, hanem gyakorlati válaszokat és inspirációt kínál azoknak a HR-eseknek, akik komolyan gondolják a fenntarthatóság környezeti és társadalmi dimenzióját. Vezető szakértők és céges döntéshozók mondják el, hogyan lehet a társadalmi hatásokat mérni, hogyan építhető be az ESG a vállalati kultúrába, és miként válhat a HR kulcsszereplővé az ESG stratégiában.
