hrpwr.hu 2021. június 18. 14:17
Mégsem ördögtől való a multitasking?
A multitaskingot, azaz több feladat egy időben történő elvégzését általában egy olyan stresszornak szokták tartani, amely lerontja a teljesítményt. Csakhogy mint arra egy kutatás rámutatott: minél több feladatot kell elvégeznünk, annál kreatívabbak leszünk – számol be a Növekedés.hu.

A multitaskingról napjainkra a legtöbbekben igen negatív kép él. Ez nem csoda, hiszen számtalan tanulmány foglalkozott azzal, hogy mennyire kimerítő is ez a tevékenység, és ha egyszerre több feladattal kívánunk foglalkozni, akkor ez könnyen azzal az eredménnyel járhat, hogy végül egyikkel sem tudunk igazán foglalkozni.

Ha például e-mailt írunk telefonbeszélgetés közben, akkor előfordulhat, hogy a mondat beírásakor ideiglenesen elveszítjük a beszélgetés feldolgozásának képességét. Ezért szokták inkább azt tanácsolni, hogy minden egyes tevékenységre teljes figyelmet fordítsunk, vagyis egyszerre egy dologgal foglalkozzunk.

Rövid és hosszú távú hatások

Az ezt kimutató tanulmányok azonban a multitasking közvetlen következményeire összpontosítanak, és nem arra, hogy mi történik később. Shimul Melwani professzor és Chaitali Kapadia PhD-hallgató ezzel szemben a multitasking hosszú távú hatásainak felmérésére vállalkozott. Közösen írt tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a multitasking elősegítheti a kreativitást.

Melwani szerint amikor az emberek két különálló információt próbálnak feldolgozni egyszerre, kreatívabbak lesznek, és a jelek szerint hasonló hatással bírhat a multitasking is. Úgy fest, a multitasking hatására megnövekszik energetikusságunk és éberségünk: minél több feladatot próbálunk elvégezni, annál magasabb lesz például a pulzusunk. Ez az energia a kutatók szerint pozitív hatással bírhat az ötletek létrehozásának folyamatára is.

Megnövekedett kreativitás

A kutatók több kísérletet is elvégeztek. Az egyik kísérletben hallgatókat kértek meg arra, hogy egy konferenciahívásban vegyenek részt, és e-mailekre válaszoljanak. A multitasking hatásainak vizsgálatához néhány hallgatót arra kértek, hogy egyszerre próbáljanak az üzenetekre válaszolni, miközben részt vesznek a konferenciahívásban, míg mások a két feladatot egymás után végezték el. Ezután megmérték a kreativitásukat, és elméletüknek megfelelően Melwani és Kapadia megállapította, hogy akiknek több feladatot kellett egyszerre végezniük, azok újszerűbb ötletekkel álltak elő, mint azok, akik sorban végezték el az egyes feladatokat.

Egy másik kísérlet során pincéreket és pincérnőket vizsgáltak az éttermekben, ahol dolgoztak, forgalmasabb (péntek és szombat), illetve kevésbé forgalmas (kedd és szerda) estéken. Felkérték őket, hogy folyamatosan értékeljék az energiaszintjüket. Ismét beigazolódott a hipotézisük: a kutatók azt tapasztalták, hogy minél elfoglaltabb volt az étterem személyzete, és minél többször kellett egyszerre több dologgal foglalkozniuk a műszak alatt, annál energikusabbnak érezték magukat.

Elég, ha kicsit rugalmasabban ütemezzük a teendőinket

Melwani nem javasolja ugyanakkor, hogy kutatási eredményükön felbuzdulva a jövőben mindig egyszerre több feladatot végezzünk, inkább azt mondja, érdemesebb egy kicsit rugalmasabbaknak lennünk a napjaink ütemezésében.

A multitasking potenciális előnyeinek felismerése segíthet abban, hogy a legzsúfoltabb napokon sokkal pozitívabban álljunk hozzá a teendőkhöz. Melwani úgy fogalmaz, jó tudni, hogy a multitasking nem mindig jár negatív következményekkel.