A munkahelyi kapcsolatok átalakulnak: gyengül a kölcsönös bizalom, a hosszú távú ígéretek helyett egyre inkább a rövid távú érdekek számítanak, írja a haszon.hu.
Az AT&T vezérigazgatója, John Stankey a múlt hónapban hosszú üzenetet küldött a dolgozóknak. Egy mondata különösen nagy visszhangot váltott ki:
„Lehet, hogy néhányan úgy kezdték nálunk a pályafutásukat, hogy egy hűségre épülő 'munkaszerződésre' számítottak. Tudatosan eltávolodtunk ettől.”
A menedzsmentkutatók a pszichológiai szerződés felbomlásával magyarázzák a változást. Ez a kimondatlan elvárások összessége, amely összetartja a munkáltató és a munkavállaló kapcsolatát. Ha az egyik fél megszegi, a másik is visszavonul, és elindul egy lefelé tartó spirál.
A Gallup szerint tavaly az Egyesült Államokban a dolgozók 31 százaléka érezte magát elkötelezettnek a munkahelyén. Ez az elmúlt tíz év legalacsonyabb aránya. A demoralizált munkavállalók gyengébb teljesítményt nyújtanak, a vezetők gyakran irodai visszarendeléssel és elbocsátásokkal reagálnak. Ez tovább rontja a helyzetet. A vállalatok válaszút előtt állnak: vagy széthullik a bizalom, vagy újra kell tárgyalni a szerződést, és új alapokra kell helyezni a lojalitást.
A megközelítés lényege a kölcsönös lojalitás egy bizonyos szintje. A munkahelyi lojalitás nem a „munka egész életre szól” ígéretéről szól, hanem az őszinte megbecsülésről és a fejlődési lehetőségekről. A dolgozók többsége szeretne hinni a munkahelyében, és hajlandó plusz erőfeszítésre. Ez akkor működik, ha a cégek is tesznek érte, mert a régi lojalitási szerződést valójában ők törölték el.
A munkahely-választásnál a jelöltek 61 százaléka a versenyképes fizetést keresi. A barátságos légkör és a közeli munkahely 34–34 százaléknak fontos, a munka és magánélet egyensúlya 32 százaléknak, a rugalmas munkaidő 30 százaléknak. A jelenlegi munkahelyen a dolgozók a barátságos légkört (78 százalék), a lakóhelyhez való közelséget (77 százalék), valamint a stabilitást és biztonságot (72 százalék) értékelik. Kevesebb mint a felük, 49 százalék említi a versenyképes fizetést. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója májusban ismertette ezeket az eredményeket.
(Borítókép: Unsplash/Ant Rozetsky)
