Nem kérdés, hogy pihenőre, hosszabb, rövidebb szabadságra minden munkavállalónak szüksége van. Számos kutatás igazolta, hogy a munka nélkül töltött napok, hetek jót tesznek a testi és a lelki egészségnek. Ideális esetben a szabadság alatt és után csökken a szervezetet érő stressz, javul a problémamegoldó képesség, fokozódik a kreativitás, nő a terhelhetőség, a munkavállaló termelékenysége. Egy jól sikerült szabadságot követően feltöltődve, kipihenve, új energiákkal és ötletekkel térhetünk vissza a munkába.
Ennyi szabadságra lenne szükségünk
Nem mindegy azonban, hogy milyen hosszú időre megyünk szabadságra, és mit csinálunk a távollét alatt. Bár a hosszú hétvégék kellemesek lehetnek, akár utazással, akár lustálkodással töltjük, 3-4 nap nem elég ahhoz, hogy komolyabban kipihenjük magunkat. Korábban széles körben elterjedt annak a kutatásnak az eredménye, amely szerint a szabadság nyolcadik napján a legboldogabbak az emberek. Valójában a nijmegeni Radboud Egyetemen készült vizsgálatban egy 23 napos nyaralás résztvevőit vizsgálták, akiknek többsége azt mondta, hogy a nyolcadik napon érezték magukat a legjobban. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden üdülésnek legalább 8 napig kell tartania, de arra rámutat, hogy időre van szükség a munkából a pihenésre való átállásra.
Ne hajtsuk túl magunkat a nyaralás előtt
Sokan a szabadságuk előtt többet dolgoznak, mint egyébként, előre elkészítenek bizonyos feladatokat, emiatt a szokásosnál is feszültebbek. Ha idegen helyre megyünk nyaralni, akkor plusz stresszt jelent az utazás, az új környezet, az ismeretlen feltérképezése. Ezért, ha megengedhetjük magunknak, legalább 10-14 nap egybefüggő szabadságra utazzunk.
Összességében sem érdemes spórolni a kivehető szabadnapokkal. Bár a munkavállalóknak kortól függően évi 20-35 nap jár, sokan nem veszik ki mindet.
A Helsinki Egyetem 30 éven át tartó kutatása szerint azok a férfiak, akik három hetet vagy annál kevesebb szabadságot vettek ki évente, 37 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik többet voltak szabadságon.
Az Európai Kardiológiai Társaság szerint a szívroham, a magas vérnyomás, a korai halálozás kockázata megnő, ha nem tartunk szüneteket a munkában.
Így töltődhetünk fel igazán
Az sem mindegy azonban, hogy a kivett szabadság valóban munka nélkül telik-e. Ha tényleg fel akarjuk tölteni lemerült elemeinket, akkor nem szabad távmunkában sem dolgozni a szabadság alatt. Ha ezt a munkahelyünk nem tartja tiszteletben, akkor – egészségünk megóvása érdekében – nekünk kell meghúzni a határokat. A legegyszerűbb az lenne, ha nem vinnénk magunkkal laptopot és okostelefont a nyaralásra, de ez nem életszerű. Viszont a munkahelyi levelezés és egyéb kommunikációs csatornák, értesítések időszakosan blokkolhatóak a teljesebb pihenés érdekében. Érdemes kicsit előre gondolkodva megkérni egy kollégát, hogy szabadságunk alatt kezelje helyettünk a felmerülő ügyeket, esetleg hagyva egy útmutatást neki a nehezebb helyzetekre.
A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült el, és eredetileg a HRDoktor blogján jelent meg.
