Általában azt gondoljuk, hogy a vállalati kultúrát nehéz megfogni és mérni. Közvetlenül tényleg az, de közvetetten számos szervezeti tényezőn keresztül megmutatkozhat, milyen kultúra szövi át a céget.
„A vállalati kultúra tulajdonképpen az, hogy milyen érzéseim vannak a gyomromban és a szívemben vasárnap este, amikor a hétfőre gondolok. Milyen érzésekkel és mennyire szívesen megyek be a munkahelyemre?” – foglalta össze frappánsan a szervezeti kultúra lényegét Ferenc. Ezek az érzések pedig nyilvánvalóan befolyásolják azt, mennyire hosszú távon szeretnénk egy vállalatnál maradni, vagyis jelentős hatást gyakorol a megtartásra.
A dohányzásnál is károsabb a munkavállalói szorongás
Nem nehéz kitalálni, hogy a vasárnap esti idegesség és a gyomorgörccsel induló hétfő reggelek egyértelműen a rossz szervezeti kultúra ismérvei. A munkavállalók szorongása pedig még a dohányzásnál is károsabb hatást gyakorol az egészségünkre. A tartós dohányzás hétszeresése növeli a rizikófaktorok kialakulását (mint például a kardiovaszkuláris betegségek). De ennél még károsabb a szorongás, amelynek négyszer annyi a rizikófaktora, mint a dohányzásnak.
A szervezetfejlesztő tréner szerint a rossz szervezeti kultúra mutatója, hogy folyamatosan megbetegszenek az emberek, rosszabb esetben pedig még halálesetek is előfordulhatnak. „A legjobb azonnal felállni és otthagyni egy ilyen helyet!” – hangsúlyozta a szakember.
Mitől lesz megtartó ereje egy csapatnak és egy vállalatnak?
A vállalati kultúrát a vezetők alakítják akarva-akaratlanul – legtöbbször akaratlanul, vagyis nem tudatosan. Erre a Gallup felmérése is ráerősít, ahol azt mérték, milyen tényezők kellenek ahhoz, hogy egy cég és egy csapat jól működjön. A felmérés szerint ezekben a vállalatokban az eredmények menedzselése mellett az emberek menedzselésével is foglalkoznak. „Azt gondolnánk, ez magától értetődő, de a valóságban nem az. Vannak olyan cégek, ahol csak a célokkal foglalkoznak, és arra is bőven akad példa, ahol csak az emberekkel – részletezte Ferenc. – A közvetlen vezető szerepe ebben kulcsfontosságú. Nem a vállalati stratégia, hanem a vezető viselkedése befolyásolja a dolgozók jóllétét, motivációit és érzelmeit. A munkavállalók a közvetlen vezetőjükön keresztül látják a vállalatot.”
Költség vagy befektetés?
Közvetlenül nehéz mérni, milyen költségekkel jár a rossz vállalati kultúra, és hogyan térül meg a jó. Amit viszont lehet mérni az az, mennyibe kerül egy munkatárs cseréje. A szakértő egy ügyfelük példáján keresztül vezette le, hogyha átlagosan 1500 euróba kerül egy fizikai munkatárs, a pótlása a havi bérének a hatszorosa, tehát 9000 euró egy munkatárs cseréje. Ha ettől a cégtől évente 400 ember megy el a közvetlen vezető viselkedése miatt, akkor 3,6 millió euró/év vagyis 1,5 milliárd forint/év ennek a cégnek a vesztesége amiatt, hogy le kell cserélni a dolgozóit.
Mindezzel szemben a vezetők képzése átlagosan 10-20 millió forintba kerül, bár a statisztikák azt mutatják, a közvetlen vezetők, akik napi szintű kapcsolatban vannak a beosztottokkal kevésbé részesülnek képzésekben, holott rajtuk keresztül látnak rá a munkavállalók a vállalatra és miattuk maradnak, vagy éppen mennek el. Hiszen minden egyes vezető tudatosan vagy tudattalanul saját kis szubkultúrát alakít ki a cégen belül. Ha azt látjuk, hogy egy csapatban sok a megbetegedés, a rettegés járja át az embereket és magas a fluktuáció, ott egyértelműen közbe kell lépni.
„Nem (csak) az üzletet szükséges építenünk, hanem az embereket fejlesztenünk, akik aztán az üzletet építik” – zárta előadását Makó Ferenc.
A Munkaerőpiaci kutatónapról készült képválogatást, ide kattintva nézheted végig.
