A motiváció a latin „movere”, “mozogni / mozgatni” kifejezésből származik, de egyben egy olyan érzés is, amely az embert egy feladat elvégzésére sarkalja.

A motivációnak két formája ismeretes, az úgynevezett külső és belső motiváció.

A belső motivációnál a teljesítmény érzete fontosabb, mint a külső tárgyi jutalom. Ellentétben a párjával a külső motivációval, ami valamilyen ajándék formájában nyilvánul meg. Ilyen például egy lottó nyeremény, oklevél stb.

Milyen szerepe van a sportban?

Elsősorban a tudatos céljaink elérését segíti. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a belső motiváció hosszútávon hatékonyabb, ez azonban nem jelenti azt, hogy a külső motiváció felesleges. (forrás: A Magyar Edzők Társaságának folyóirata – 2020/02) 

A sporttevékenységek folyamán mindkét típusnak megvan a létjogosultsága, hiszen a folyamatos fizikai, lelki és szellemi erőkifejtés olykor érzelmi hullámvasúttal járhat. Ezért a szükséges belső motiváció mellett kell, hogy legyen egy külső ösztönző erő is, hogy átlendítsen a nehézségeken.

„A sport nemcsak testnevelés,

hanem a léleknek is az egyik

legerőteljesebb nevelőeszköze.

A sport a test útján nyitja meg a lelket.”

Szent-Györgyi Albert

Mi a kapcsolat az olimpia érem és a motiváció között?

Egy sportoló életében az olimpiai részvétel a csúcsteljesítmény elérésének lehetősége, s ezért az olimpiai érem, mint érzelmi és tárgyi motiváció egyszerre testesíti meg az ösztönzés mindkét formáját.

Az olimpia érem amellett, hogy hatalmas elismerés, anyagi jutalommal is jár, ami a külső motivációra hatással van. (forrás: Pénzcentrum)

Felmerülhet a kérdés, hogy átvihető-e ez a komplex” sport motiváció” a munkaerő világába? A játékosítással ez lehetséges. 

A motiváció az élet minden területén fontos elem, ezért elérése és fejlesztése mindig is kulcskérdés. Ez ugyanígy igaz a munkaerő világában is, hiszen aktivizálás hiányában a legjobb tréninganyag, a legszínvonalasabb képzés sem eredményes.

Általánosságban a játékokban a játékosok a viselkedésüket a céljaikhoz igazítják, és szinte mindig lehetőség nyílik arra, hogy pontokat, elismeréseket, extrákat gyűjtsenek. Ezekkel a megoldásokkal vagy progressziójukat tudják lekövetni vagy előnyökre tudnak szert tenni. Ezek az elemek olyan önbizalomnövelő pozitív érzetet adnak a játékosoknak, amely által kiélhetik a versengés adta vágyukat. Így válik ez a pozitív faktor, pozitív előjelű motivációvá. Nem csoda tehát, hogy imádunk játszani!

De álljunk csak meg egy pillanatra. Mi is történik?

Viselkedést módosítanak, aminek köszönhetően kialakul a személyes motivációjuk és így elérik céljaikat. Pontosan ez az a logikai felépítés, amire a „játékosítás” mint módszertan épít.

Sok esetben szembesülnek a HR-esek vagy éppen egy cég vezetői azzal a ténnyel, hogy nehéz frissen tartani a régi kollégák tudását, illetve átadni az ismereteket az újaknak.

A jelenleg kialakult” hibrid” állapot esetén nehéz összeegyeztetni egy képzést online és offline is, ezért hasznos egy olyan felület, ami bármikor és bárhonnan elérhető. Sőt, ha még izgalmas is, akkor az csak hozzátesz. Nem is kicsit.

Sokan nem tudják, hogyan kell tanulni és nehezükre is esik, megterhelő számukra. Ebben a piacon elérhető tanulási rendszerek többsége sem igazán segít, hiszen kevés olyan van közöttük, amelyik a felhasználót helyezi a középpontba.

Azok a rendszerek hatásosak, amik a felhasználóra fókuszálnak, azaz a képi világuk, kezelhetőségük egyszerű, egyértelmű és átlátható folyamatokból épül fel. Személyre szabott felületet hozhat létre magának pl. kiválaszthatja a saját avatárját, saját ritmusa szerint haladhat a tanulnivalók elsajátításában, és nyomonkövetheti a saját fejlődését stb. Mindezen elemek együttese kialakíthat egyfajta belső motivációt a kollégában, ehhez elengedhetetlenek még a külső motivációs elemek is.

Ilyen például az, hogy minden teljesített feladat vagy cél után jutalomként tudáspontokat, jelvényeket szerezhetnek, pontokat gyűjthetnek a felhasználók, amiket később akár különböző nyereményekre is beválthatnak pl. extra szabadnap, parkoló a mélygarázsban stb.

Összegezve, a játékosított tanulás során szerzett elismerések (érmek, kitüntetések, oklevelek, jutalmak, nyeremények stb.) látszólag az olimpiai érem megszerzésével korrelálnak, természetesen csak abban az esetben, hogyha a munkáltató felismeri ezeknek az elemeknek a fontosságát és használja is ezeket az elismeréssel és jutalmazással járó, külső motivációs elemeket egy tanulási rendszerben.