Gyermekkorunk óta belénk van kódolva, milyen mérföldköveket kell elérnünk: jól teljesíteni az iskolában, megtalálni a megfelelő társat, sikeres karriert építeni, otthont teremteni, családot alapítani stb. A lista szinte sosem ér véget. Mindannyian a sikeres és boldog élet felé törekszünk, de valójában mit is jelent sikeresnek lenni, és hogyan érhetjük el ezt a vágyott állapotot?

Boldogság és siker, avagy a tojás és a tyúk kérdésköre?

Ki ne vágyna sikerre? A leggyakoribb feltételezések közé sorolható, hogy „majd ha sikeres leszek, akkor boldog leszek”. 

Számos pszichológiai kísérletben vizsgálták, hogy a boldogság miképpen hat életünk különböző területeire, s azt találták, hogy a boldog emberek nagyobb eséllyel sikeresek, ideértve a munkahelyi teljesítményt, az egészséget, a bevételt és a szociális kapcsolatokat is. A boldogság és az optimizmus hajtóerőt ad a sikerhez, a pozitív érzések hatására egyre több lehetőséget látunk meg, kreatívabbak és nyitottabbak leszünk. Az agyunk pozitív állapotban teljesít a legjobban: ilyenkor több idegi kapcsolat alakul ki, azaz több összefüggést fedezünk fel és több mindent jegyzünk meg.

Láthatjuk tehát, hogy a bizonyítékok azt mutatják, ha valaki odafigyel a saját jóllétére, akkor az számos egyéb, kívánatos „mellékhatást” is magával hoz. 

Mindent a boldogságért

A boldogság valami olyasmi, amire mindannyian vágyunk. Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor szerint szinte az összes döntésünket azzal a céllal hozzuk meg, hogy boldogabbak legyünk. Azaz annak alapján ítéljük meg egy döntés helyességét, hogy annak következménye mennyire járult hozzá a boldogságunkhoz, mennyire adott számunkra élvezetet. 

Ha azt kérném, fogalmazzuk meg, mit jelent számunkra a boldogság, valószínűleg számos különböző választ kapnék. Sonja Lyubomirsky szerint boldognak lenni annyit tesz, mint gyakran megélni pozitív érzelmeket (mint öröm, hála, büszkeség) és kevésbé gyakran negatívakat (például szomorúságot vagy szorongást). 

A siker árnyalatai

Mindemellett a sikert sem könnyű definiálni. Egyfajta megfogalmazás lehet, hogy a siker az a tény, amikor valaki vagyonra, tiszteletre vagy hírnévre tesz szert. Ám ma már tudjuk, hogy a sikernek az anyagi vonatkozáson túl számos más aspektusa is van. Sikeresnek akkor (is) mondhatjuk magunkat, ha jól működő párkapcsolatban élünk, ha szerető család vesz minket körül vagy ha egészségesek vagyunk. Szóval a siker jóval több, mint vagyon és hatalom.

Van, aki szerint sikeresnek lenni annyi, mint azzal foglalkozni, amit szeretünk. Mások szerint sikeresnek lenni azt jelenti, hogy az értékeinkkel összhangban élünk. Sikeresnek mondható az is, aki szereti a munkáját. 

Stephen Covey író alkotta meg talán az egyik legfrappánsabb sikerdefiníciót: „Gondold végig, mit szeretnél hallani magadról a temetéseden. Így fogod megtalálni a saját definíciódat a sikerhez.” Ezzel az idézettel az író nemcsak elgondolkodtatásra készteti az embert, de arra is utal, hogy a siker mindannyiunk számára mást jelent.

A célvonal mindig hátrébb kerül 

Visszatérve a cikk elején megfogalmazott mérföldkövekre: boldoggá tett-e minket tartósan egyik vagy másik mérföldkő elérése? Jelent-e tartós boldogságot egy álomlakás vagy egy álommunkakör birtoklása? A hedonikus adaptáció elmélete magyarázza azt a jelenséget, melynek során hozzászokunk ahhoz, ami kezdetben boldoggá tesz minket. Ezután megemelkedik az az ingerküszöb, ami boldogságérzetet képes kiváltani, ezáltal egyre többre vágyunk. 

Richard St. John, aki a siker kutatásával foglalkozott, TED-előadásában arról beszélt, hogy téves elképzelés, hogy a célok elérése önmagában boldoggá tesz minket. Az igazság az, hogy ezek a boldogságszintünket tartósan nem képesek megemelni. Ami történik, hogy elérjük az egyéni céljainkat, és egy ideig boldognak érezzük magunkat. Aztán rájövünk, hogy újabb, magasabb rendű célokat kell állítanunk és elérnünk azért, hogy újra átéljük ezt az érzést.

Tehát a boldogság nem igazán a célok kitűzéséről és eléréséről szól, sokkal inkább annak megélési lehetőségeiről a mindennapokban. Azok, akik boldogok, pozitív hozzáállásukkal és lelkesedésükkel nagyobb eséllyel pályázhatnak a sikerre is.

(…)

Szívesen olvasnád tovább? A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia ájúnius-júliusi számában jelent meg, melyet megtalálsz az újságárusoknál vagy megveheted digitális formában ittis.