A biztonság a legfontosabb pozitívum
A kutatásban rákérdeztek a „jó munkahely” olyan összetevőire, mint a biztonság, a tanulás, az önmegvalósítás, a munka-magánélet egyensúlya, a közösséghez tartozás és az elismerés. A jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatban a legtöbben azt tartják a legfontosabb pozitívumnak, hogy biztonságban érzik magukat és kiszámítható a környezet, amiben dolgoznak, ám ezt is csak 37 százalék gondolja így, a munka és a magánélet egyensúlyát pedig az emberek alig egyharmada érzi megvalósíthatónak.
A kutatás érdekességei közé tartozik, hogy kimagasló arányban érzik biztonságban magukat a középfokú végzettségűek (45 százalék) és a vármegyeszékhelyen élők (51 százalék). Kellő mértékű elismerést és megbecsülést a középfokú végzettségűek kapnak kiemelkedő arányban (34 százalék), míg, ha a kor szerinti elosztás nézzük, akkor azt látjuk, hogy figyelemreméltóan kevés jut az elismerésből a 40 – 59 korosztálynak (23 százalék).
A kisebb vidéki városokban élőkre igaz a leginkább (28 százalék), hogy egyik megadott szempontból sem értékelik kedvezően a munkahelyüket.
Stresszes fővárosiak
A munkavállalók jelentős többsége a munkahelyi stressz ellenére meg tudja őrizni a mentális egészségét a munkahelyén (22 százalékuk teljes mértékben, 48 százalék többnyire), ugyanakkor a válaszadók 9 százalék-a komoly problémákról számolt be ezen a téren. A kutatásból kiderül, hogy a különböző korosztályok eltérően érzékelik, kezelik a stresszt: a 40–59 évesekre jellemző legmagasabb arányban, hogy maradéktalanul jól megbirkóznak a nehézségekkel, a legkevésbé pedig a 18–39 évesekre:
a fiatalok közel ötöde gyakran érzi úgy, hogy túl nagy a nyomás, nehezen tartja fenn a lelki egyensúlyát.
Az is figyelemre méltó adat, hogy a végzettség és a lakóhely szerint is nagy különbség van abban, lelkileg mennyire érezzük egészségesnek a munkahelyünket: az alapfokú végzettségűek körében találjuk legmagasabb arányban (27 százalék) azokat, akik teljesen kiegyensúlyozottak, és a felsőfokú végzettségűek közül válaszolták a legtöbben (15 százalék), hogy nagyon nehéz megőrizniük a mentális egészségüket. A budapestiek körében feltűnően sokan (27 százalék) gyakran érzik úgy, hogy túl nagy nyomás nehezedik rájuk.
Elgondolkodtató, hogy a munkavállalók fizikai egészségére és biztonságára mindössze a válaszadók 16 százaléka szerint figyel teljes mértékben munkahelye, 12 százalék kifejezetten aggasztónak látja a helyzetet.
A munkahelyek fele nem támogatja a szakmai fejlődést
A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni, ezért erre külön is rákérdeztek a kutatásban. Az eredmények szerint közel azonos arányban elégedettek, illetve elégedetlenek a szakmai fejlődés és a tanulás támogatásával: 45 százalék azok aránya, akik inkább elégedettek, és 50 százalék azoké, akik inkább nem. A 40 alattiak körében többségben vannak azok, akiket támogatnak, a középkorúak viszont az átlagosnál is magasabb arányban érzik úgy, hogy nem kapnak ilyen jellegű segítséget.
Csak 12 százalék elégedett teljes mértékben
A kutatásban alaposabban körbejárt három kérdéskört (helyén van-e, mentális egészség és szakmai fejlődés) együttesen vizsgálva kiderül, hogy mindössze a munkavállalók 12 százalékára igaz, hogy teljes mértékben elégedettek a munkahelyükkel: úgy érzik, jó helyen vannak, teljesen kiegyensúlyozottak és maximálisan támogatják a szakmai fejlődésüket. 5 százalék azok aránya, akik mindhárom kérdés alapján teljesen negatív képet jeleztek vissza. Összességében 47 százalék inkább elégedett és pontosan ugyanennyi az inkább elégedetlenek aránya.
A kutatást megrendelő CIB Bank szerint a munkavállalók jólléte szempontjából lényeges, hogy egymást erősítsék a vállalati és egyéni fejlődési célok, ahogy az is, hogy minél többen gondolják úgy, a teljesítmény és a jóllét nem egymást kizáró választási lehetőségek.
*A Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft. kutatása a 18 év feletti magyar lakosság körében 2024 októberében.
