hero
Ezeket a válságkezelési eszközöket vetette be a legtöbb cég a pandémia idején
A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálja a hazai vállalkozások válságkezelő intézkedései és árbevételének változása szempontjából friss elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).

Áprilisban a cégvezetők 19 százaléka egyáltalán nem tapasztalt a koronavírus-járványnak betudható negatív hatásokat, legalább egy negatív tényezőt 81 százalékuk nevezett meg. Továbbra is a csökkenő keresletet (34 százalék) és az otthoni munkavégzés kivitelezhetetlenségét (32 százalék) jelölték meg legtöbbször a válaszadók negatív hatásként, de mindkettő negatív tényező jelentősen veszített a súlyából a legutóbbi két adatfelvétel óta. 

Létszámkategóriák, ágazatok, exporttevékenység és tulajdonszerkezet alapján vizsgálva a járvány hazai vállalkozásokra gyakorolt hatásait, megállapítható, hogy a szükséges munkaerő hiánya, a csökkenő export és a megrendelés-állomány külföldi anyavállalat általi csökkentése elsősorban az 50 fő feletti, az ipari, az exporttevékenységet végző és a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégeket sújtotta, míg a csökkenő kereslet, az otthoni munkavégzés, a rendezvények betiltása/rövidített nyitva tartás, valamint a teljes leállás az 50 fő alatti, a kereskedelmi és a szolgáltatás területén működő, az exporttevékenységet nem végző, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásokat érintette leginkább hátrányosan. Az építőipari cégek 34 százaléka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tapasztalt negatív hatásokat.

Ezek voltak a leggyakoribb válságkezelési stratégiák 

A cégek válságkezelési stratégiái közül továbbra is kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt azonban 2021 áprilisában az előző adatfelvételektől eltérően már nem a likviditás javítása, hanem a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása követi. 

Az öt leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelési eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (55 százalék), a beruházások lassítása és halasztása (35 százalék), az új termékek, szolgáltatások bevezetése (33 százalék), a beszállítóktól való függőség csökkentése (30 százalék), valamint a hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása (30 százalék). 

A piaci pozíciók átalakítását célzó válságkezelő intézkedések (beszállítóktól való függőség csökkentése, új termékek és szolgáltatások bevezetése, új értékesítési módszerek, új profil) adatfelvételről adatfelvételre egyre jelentősebb súlyt kaptak – ez azt jelzi, hogy a vállalkozások már nem csupán a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedésekben gondolkodnak (mint a járvány kezdeti időszakában), hanem hosszabb távú stratégia mentén is megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez. 

Így változtak az árbevételek

A vállalkozások közel fele arról számolt be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb volt, mint az előző évi, kicsit kevesebb, mint egyötödük esetében nem változott és bő harmaduk pedig a 2019-esnél nagyobb árbevételt könyvelhetett el 2020-ban. Azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele csökkent 2019-hez képest, átlagosan 29 százalékos csökkenést tapasztaltak.

A legnagyobb arányban a 100 milliónál kisebb éves árbevételű, a 10 fő alatti, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonú, valamint a döntően exportáló vállalatok számoltak be arról, hogy 2020-as árbevételük valamilyen mértékben csökkent.

A visszaesés mértéke ugyanakkor nem minden esetben a leginkább érintett vállalati kategóriákban volt a legmagasabb: ha a visszaesést elkönyvelő cégek körében vizsgáljuk az árbevétel-csökkenés mértékét, látható, hogy a kisebb, hazai, nem exportáló cégeket érte súlyosabb visszaesés 2019-hez viszonyítva. Az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű csökkenést könyveltek el a 10 fő alatti vállalkozások (átlagosan 43 százalék), a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek (átlagosan 36 százalék), az exporttevékenységet nem folytatók (átlagosan 35 százalék), valamint az 50 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások (átlagosan 43 százalék). 

A 2021-es évre vonatkozóan a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 46 százalékuk arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog. A cégek által várt árbevétel növekedés átlagos mértéke azon vállalkozások körében, amelyek növekedésre számítanak, 17 százalék.