A munkakörnyezetünk hat az egészségünkre, ugyanakkor a mi egészségünk is hat a vállalat teljesítményére. Egyes kutatások szerint azon munkavállalók, akik közepes vagy magas kockázati csoportba tartoznak étkezés és mozgás tekintetében, 6-12 százalékkal alacsonyabb teljesítményt nyújtanak, mint az alacsony kockázatú társaik. A lelki oldalt tekintve pedig: húsz százalékos csökkenés a lelki jóllét értékeiben, tíz százalékos teljesítménycsökkenéshez vezet. Tehát vezetőként oda kell figyelni a munkatársak lelki állapotára is: a kiégésre, a stresszre, a motiválatlanságra, az elégedetlenségre és a depresszióra, tudván, hogy a mozgás kiváló ellenszerük! Kutatások szerint 1 dollárnyi munkahelyi mozgásprogramra költés 1,4-4,6 dollárt hoz, ha a táppénzt és a termelékenységet tekintjük.
27 százalékkal kevesebb hiányzás
A mozgásprogram egy hosszú távú befektetés, nem egyik napról a másikra hat. Egy ausztrál kutatás szerint azonban, ha a vállalat elindít egy mozgásprogramot, aminek keretében a kollégák együtt sportolnak, már néhány hónapon belül is megváltozhat a munkahelyi légkör, javul a morál, az elköteleződés, a csapat összetartóbb lesz. 1-2 évvel a program elindítása után érzékelhető a nagyobb teljesítmény, nagyobb termelékenység és a munkavállalók testi-lelki egészségtudatosságának és elégedettségének jelentős növekedése, így szignifikánsan csökken a fluktuáció.
A mozgásprogramok a társadalmi felelősségvállalásnak is kiváló eszközei lehetnek, a vállalati imázst is pozitívan befolyásolhatják. 3-5 év után jelentősen csökkennek a munkahelyi sérülések, balesetek, betegségek, hiányzások, valamint a presenteeism (azaz, amikor betegen vagy kimerülten dolgoznak az emberek). A WHO adatai szerint 3 év után 27 százalékkal kevesebb a hiányzás és a táppénzköltés, ha van vállalati mozgásprogram. A mozgás számos olyan képességet, készséget is fejleszt, amelyek a munka területén is hasznosíthatók. Emellett, ha az ökológiai közgazdaságtan paradigmájában gondolkodunk, ahol az ember nem egy géphez hasonló erőforrás vagy költségtényező, akkor jól-léte, egészsége, közösséghez tartozása etikai, morális, emberi értelemben értékteremtő, életminőség és társadalmi tőke javító.
Svédország, a sportoló nemzet
Ausztráliában és az USÁ-ban már az 1970-es években indultak munkahelyi mozgásprogramok, Európában a skandináv országok és Anglia az élenjárók. Nálunk az utóbbi tíz évben élénkült meg a terület, de még van hová fejlődnünk. A Randstad Workmonitor 2014-es kutatása szerint munkaidőben a magyarok 15 százalékának van lehetősége sportolni, ugyanez az arány Ausztriában 26%, Lengyelországban 33%, az USA-ban 40%, Svédországban pedig 67%. Biztató jelek azért nálunk is vannak: egyre több cég indul a Budapest Sportiroda (BSI) „Fut a cég” versenyében; egyre több a kerékpárbarát munkahely, sokan csatlakoznak a BAM („Bringázz a Munkába”)-kezdeményezéshez; sokan versenyeznek az Amerikai Kereskedelmi Kamara által elindított 10 000 lépés programban; valamint ötödik éve fut a Legfittebb Munkahely Program és verseny is. A Legfittebb Munkahely verseny győztesei mind azt vallják, hogy a munkahely kiváló terep a mozgásra nevelésben. A munkahelyi egészség, a munkahelyi sport egy olyan win-win-win szituáció, ami az egyénnek és a vállalatnak is értéket teremt, sőt, közvetett módon a társadalom is profitál belőle.
A magyarországi vállalati egészségtudatosság folyamatosan javul, változik a szemlélet egyéni, szervezeti és társadalmi szinten is, és reményeim szerint egyre több lesz az olyan mozgásprogram, amely felsővezetői elköteleződésen alapuló, a munkavállalói igényekre figyelő, hosszú távú program, célokkal, felelősökkel, határidőkkel, költségtervekkel, mért adatokkal és folyamatos fejlesztéssel. Jutalom és költség helyett remélhetőleg egyre több vállalatnál üzletileg megtérülő befektetésként kezelik majd ezen programokat.
