A hibrid munka, vagyis a részben otthoni, részben irodai munkavégzés „az új normális” lett – persze nem mindenkinek. Azok, akik 30 felettiek, szülők, vezetők vagy diplomások, nagyobb valószínűséggel nyithatják ki a laptopjukat otthon a konyhaasztalnál, mint azok, akik például a kiskereskedelemben dolgoznak – írja a The Guardian.
A vezetők 45 százaléka élvezheti a hibrid munkavégzés előnyeit, miközben a boltban dolgozók, takarítók és gondozók körében ez az arány mindössze 3 százalék. Az ONS szerint ezek
a különbségek az oktatás, a munkakör és az élethelyzet mentén húzódnak meg.
2024 őszén a britek 28 százaléka dolgozott hibrid rendszerben, ami a járvány óta tartós változásokat hozott. Míg a kizárólag otthoni munkavégzés csökkent, a hibrid modell stabilizálódott.
Milyen előnyei vannak a hibrid munkavégzésnek?
Az ONS szerint a hibrid munkavégzés napi szinten 56 perc ingázási időt spórol meg, ami több alvást (átlagosan 24 perc), több edzést (15 perc), és kevesebb reggeli stresszt jelent.
Persze vannak, akik más irányba mennek. Egyre több nagyvállalat dönt úgy, hogy visszaparancsolja a dolgozókat az irodába. Az Asda például januártól kötelezővé teszi, hogy heti három napot az irodában töltsenek az alkalmazottak Leeds-ben és Leicesterben.
Catherine Sermon, a Phoenix Insights szakértője szerint a hibrid munka „gamechanger” lehetne, ha mindenki számára elérhető lenne. „Segíthetne abban, hogy az emberek jobban egyensúlyba hozzák a munkát és a magánéletüket, különösen azoknak, akik családot gondoznak, vagy mentális és fizikai egészségükre szeretnének jobban odafigyelni” – mondta.
Csakhogy a kérdés az: ez tényleg mindenkinek jár, vagy megint csak a kiváltságosok privilégiuma marad?
