Csehország
2025 június 1-én lépett életbe az ún. Flexinovela-törvény, mely nemcsak a bértranszparenciára vonatkozó titoktartási záradékok tilalmát tartalmazza, hanem további jelentős változásokat is. Ezek közül is különösen fontos, amelyek közvetlenül vagy közvetetten befolyásolják a fizetési átláthatóságot.
1. Bértitoktartási kikötések tilalma
- A már ismert rendelkezés szerint tilos a bérek titkosítására irányuló záradék (pl. szerződésben tilalmi kikötés) – ez az irányelv 7. cikkelyének előírását teljesíti.
2. Munkabérek részletességének növelése a munkaszerződésekben
- Új szabály, hogy a megállapított fizetést már a foglalkoztatás kezdete előtt világosan közölni kell, beleértve az elektronikus formátum elérhetőségét is. Ez emeli a transzparencia szintjét a munkavállalói oldalon.
3. Elektronikus fizetési igazolások és banki átutalások előtérbe helyezése
- A készpénzes kifizetés helyett előnyben részesül az elektronikus fizetések alkalmazása, de lehetővé válik az elektronikus fizetési igazolás postázása is – ezzel nemcsak a nyomon követhetőség nő, hanem a rendszeresség és transzparencia is nő a bérek kifizetésének módjában
Csehország esete jól szemlélteti, hogy a bértranszparencia nem csak a bérsávokról szól, hanem egy egész rendszerről:
- jogi keretek (titoktartás tiltása),
- információ-áramlás (fizetési részletek előzetes közzététele),
- új fizetési normák (elektronikus fizetés és dokumentáció).
Mindez olyan elemeket tartalmaz, amelyek a magyar vállalatoknak is hasznos előképként szolgálnak, hiszen a nemzetközi gyakorlat segít meghatározni, milyen felkészültségre lesz szükség 2026 után is.
De ennyit a száraz tényekről. Kíváncsi voltam arra, hogy ez milyen hatással van a helyi KKV-ra ezért egy kicsit utánanéztem a neten.
A cseh sajtóban leginkább a szabályozás pozitív oldalát világítják meg.
1. Leginkább pozitív, szemléletváltozást szorgalmazó hangok
- A Expats.cz „Money talks…“ című cikkében hangsúlyozza, hogy a bérek nyilvános megbeszélése legalizálódott, a tradicionális titoktartási záradékok megszűntek, és a cél a bérkülönbségek levitézülése.
- A GPA.net szerint 2025. június 1. óta „a bérektől való suttogás vége”, és ez szimbolikus előrelépés a nyíltabb cégkultúra felé.
2. Hangadó szakértői vélemények
- Jogász szakemberek – például Veronika Odrobinová a Peníze.cz-ben – rámutattak, hogy a titoktartási záradékokat korábban a vállalatok arra használták, hogy elrejtsék a béregyenlőtlenségeket, és ennek véget vetve büntethetővé tették ezek fenntartóit.
- A cseh munkaügyi ombudsman is kiállt a változás mellett, mondván, ezek a záradékok korlátozták a munkavállalók jogait .
Ugyanakkor a KKV szektor szereplői már kevéssé bizakodóak:
1. Adminisztratív túlterhelés
A KKV-szektor jelentős szereplői (pl. a Kereskedelmi Kamara vagy Ipari Szövetség tagjai) felhívták a figyelmet arra, hogy az irányelv fokozott adminisztrációt igényel, és kevésbé transzparens vagy kisebb cégek nem biztosítanak technikai hátteret a bérek nyomon követéséhez.
2. További költségek
Sokan attól tartanak, hogy a változás további kiadásokat okoz, különösen a belső adatkezelés, riportolás vagy megfelelőségi auditok miatt – sok kis-, vagy mikrovállalatnak már most sincs kapacitása erre.
3. Kisebb cégek bizalmi kockázata
Egyes vállalkozók félnek attól, hogy a bérek részleges vagy teljes nyilvánossága feszültséget generál a csapatban, különösen, ha nincs egyértelmű kommunikáció vagy elfogadott bérlogika.
4. Érvényesség kérdése
Többen azt követelik: először a nagyobb szervezeteknek kellene bevezetniük (pl. 250+ fő), és később nyíljon az olló a kisebb cégek felé – ne egyszerre terheljék a teljes gazdaságot.
5. Jogbizonytalanság
Felmerült az aggodalom, hogy a nem teljesen kidolgozott nemzeti szabályozás esetleg jogi bizonytalanságot okoz, és a cégek nem találják, hogyan következtesse: kötelező-e látni minden bérelt információt, vagy csak bizonyos adatokat.
Lengyelország
2025. június 4-én a lengyel parlament elfogadta a Munka Törvénykönyv módosítását, amely a bérek átláthatóságával kapcsolatos EU-előírás elemeit bevezeti – hatályba lépés várhatóan 2025. decemberében 24.
- A módosítás értelmében 2025. december 24-től kötelező lesz a fizetési tartomány vagy a pontos bérezési összeg megadása az álláshirdetésben vagy legkésőbb az interjú / szerződéskötés előtt.
- Tilos lesz a korábbi fizetésre vonatkozó kérdés az állásinterjún, a munkáltatók e helyett az élhető bérigényeket kérhetik.
- Gazdaságilag is releváns elemek már 2025 végén érvénybe lépnek – a jelentősen nagyobb jövőbeni nemi bérrés jelentés csak 2026 után jön majd.
A sajtó és a HR portálok is hangsúlyozzák, hogy 2025. végétől már nem lehet árnyékban tartani a béreket. Kiemelik továbbá, hogy az új szabályok célja elsősorban a nemek közötti bérkülönbség csökkentése és a tudatosabb, objektív, kiszámítható bérezési logikák kialakítása. Ezen platformok leginkább most oktatnak, felkészítenek.
A lengyel KKV-k visszajelzése szerint a legnagyobb kihívást a bérek és az álláshírdetések újrastruktúrálása jelenti majd. Továbbá sokan a homokba dugják a fejüket és a mánál nem látnak tovább, mondván, “Én még a jelenlegi munkaerőpiaci és gazdasági helyzetben nem gondolok erre. “ Viszont a jogszabály később visszamenő hatályú szankciókat is tartalmazhat. Már most előirányozták a bünetést, ami 1000 - 30.000 PLN bírság is lehet (átszámolva kb. 100.000 Ft-tól 2.800.000 Ft-ig)
Az rajzolódik ki itt, hogy bár a KKV-k Lengyelországban is látják, milyen kihívásokkal néznek szembe, még nem igazán aktívak, viszont nincs markáns ellenállás bennük a bevezetéssel kapcsolatban.
A fent említett két ország bár már jogszabályi szinten előrébb jár nálunk, a nyár náluk is tombol, viszont ők már szembe mertek nézni azzal, hogy mi vár rájuk, míg én azt tapasztalom, hogy Magyarországon a KKV vezetők úgy tesznek, mintha ez a szabályozás nem is létezne. “Vagy csak legyintenek, hogy áh, ezt az Excel-táblát egy hétvége alatt összerakom”. Persze itt is tisztelet a kivételnek.
Fontos kiemelni, hogy a bértanszparencia alapjaiban változtatja meg a cégek működését, ami felkészültséget, kiváló, egyértelmű vállalati kommunikációt, edukációt, (mind a vezetők, mind a munkavállalók felé) követel meg a cégek részéről. Ha ez a szabályozást megfelelően előkészítik és kiválóan be is vezetik a cégvezetők, akkor a szervezet hatalmas piaci előnyhöz juthat.
Ha viszont nem fordítanak kellő figyelmet erre, akkor a félreértéseket, féltékenységet, rossz munkahelyi körülményeket eredményezhet, ami felmondás hullámmal is járhat.
(Borítókép: Unsplash/Markus Winkler)


