Az AI-eszközök csökkenthetik az ismétlődő, monoton feladatok mennyiségét, gyorsíthatják az új kollégák betanulását, segíthetnek abban, hogy a fejlesztők kevesebb időt töltsenek információkereséssel, illetve hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy kevesebb megszakítással, fókuszáltabban tudjanak dolgozni – hívja fel a figyelmet Berecz Dániel, a légiközlekedési szoftvereket fejlesztő Lufthansa Systems Head of Engineering vezetője.

A Lufthansa Systems Hungária saját tapasztalatai az mutatják, hogy az AI-eszközök ma már a szoftverfejlesztés teljes folyamatára hatással vannak: támogatják a követelmények pontosítását, a kódgenerálást, a tesztelést, a hibakeresést és a dokumentációk elkészítését is. A vállalat belső felmérései alapján fejlesztőik több mint 80 százaléka rendszeresen használ valamilyen AI-alapú megoldást mindennapi munkája során, a mesterséges intelligencia eszközök alkalmazása pedig összességében pozitív hatással van a fejlesztői élményre - a mindennapi munkakörülményekre, illetve a kollégák hatékonyságára és elégedettségére.

A visszajelzések alapján a cég fejlesztőinek többsége úgy érzi, hogy az AI csökkenti a mentális terhelést, elsősorban az ismétlődő és időigényes rutinfeladatok automatizálásán keresztül, a szakemberek továbbá szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy az AI-eszközök használatával gyorsabban és hatékonyabban tudnak dolgozni. A vállalat belső mérései szerint mindez nem jár együtt a minőség romlásával, vagyis a gyorsabb munkavégzés mellett a szakmai színvonal változatlan marad, amennyiben a szükséges ellenőrzéseket elvégzik, valamint megfelelően használják az úgynevezett „harness engineering” és „context engineering” technikákat.

A szakértő ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia által generált nagy mennyiségű új kód ellenőrzése továbbra is emberi feladat, ami bizonyos esetekben növelheti a mentális terhelést. Hosszabb távon azonban várhatóan ezen a területen is egyre nagyobb szerepet kapnak majd az automatizált, kódellenőrzésre specializált AI-megoldások. 

„A fejlesztői élmény ma már nem kényelmi kérdés, hanem versenyképességi tényező. Az AI egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentheti a fejlesztők mentális terhelését és azokat az időigényes megszakításokat, amelyek lassítják a munkát és megtörik a koncentrációt” – emelte ki Berecz Dániel.

Átalakul a fejlesztők szerepe

A szakember szerint ugyanakkor téves az a leegyszerűsítő elképzelés, hogy az AI egyszerűen leváltja a fejlesztőket. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szerepük jelentősen átalakul.

A manuális kódolás helyett egyre fontosabbá válik az összetett rendszerek átlátása, a döntéshozás, az üzleti igények megértése, valamint a biztonsági és minőségi ellenőrzés. A jövő fejlesztőinek nemcsak kódot kell írniuk, hanem azt is érteniük kell, hogyan használhatók tudatosan és biztonságosan az AI-eszközök.

„A fejlesztők szerepe egyre inkább az AI által készített megoldások ellenőrzése, a megfelelő háttérinformációk biztosítása és a döntéshozatal felé tolódik el. Az emberi gondolkodást és a rendszerszintű látásmódot azonban továbbra sem lehet automatizálni” – fogalmazott a szakértő.

Új kihívásokkal néznek szembe a fiatal szakemberek

Az AI az IT-munkaerőpiacot is átalakítja, ami különösen a junior fejlesztők karrierlehetőségeire van hatással. A modern AI-eszközök ma már képesek számos olyan feladat - például egyszerűbb hibajavítások, tesztelés vagy dokumentációkészítés - elvégzésére, amelyek korábban fontos belépési pontot jelentettek a fiatal szakemberek számára.

Ezeken keresztül ismerkedtek meg a nagyvállalati rendszerek működésével, a fejlesztési folyamatokkal és a szoftvermérnöki gondolkodás alapjaival. A trendek egyértelműek: a Stanford Egyetem Human-Centered Artificial Intelligence intézetének 2026-os AI Index jelentése szerint az USA-ban a 22–25 év közötti szoftverfejlesztők iránti munkaerőpiaci kereslet közel 20 százalékkal esett vissza 2024-hez képest.

„Az iparágban már most látható, hogy számos vállalat kevesebb pályakezdőt vesz fel, mert az AI bizonyos feladatokat gyorsabban és olcsóbban képes elvégezni. Rövid távon ez hatékonyságnövekedést jelenthet, hosszabb távon viszont komoly kérdéseket vet fel az utánpótlással kapcsolatban. A fiatalok ugyanakkor jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a munkaerőpiacon, ha már a karrierjük elején magabiztosan használják az AI-alapú fejlesztői eszközöket. Ebben hasznos eszköz lehet számukra, ha már egyetemi tanulmányaik során hackathonokon és gyakorlati szemléletű meetupokon vesznek részt, illetve megismerkednek az általuk kiszemelt cégeknél használt technológiákkal és módszertanokkal, amelyre kiváló lehetőséget adnak a szakmai konferenciák, állásbörzék és karriernapok. Így a munkaerőpiacra lépésük is gyorsabb és sikeresebb lehet.” – hangsúlyozta Berecz.

A hatékonyság növelés kockázatokat is hozhat

Berecz Dániel szerint az AI térnyerése számos új kihívást is teremt a szoftverfejlesztésben. Bár a technológia jelentősen gyorsíthatja a munkát, az általa megírt kód minőségét és megbízhatóságát továbbra is emberi szakértelemmel kell ellenőrizni, hiszen előfordulhatnak hibás megoldások, logikai problémák vagy sérülékeny működési minták. Különösen az összetett rendszerek és a stratégiai döntések esetében marad kulcsszerepe az emberi szakmai tapasztalatnak és döntéshozatalnak.

Emellett az AI környezeti hatásai is egyre nagyobb figyelmet kapnak, hiszen a nagy nyelvi modellek működtetése rendkívül energiaigényes. Ugyanakkor a technológia megfelelő alkalmazása a légiközlekedés terén a fenntarthatóságot is támogathatja: a Lufthansa Systems több területen - például az intelligens útvonaltervezés, az üzemanyag-fogyasztás optimalizálása vagy a fedélzeti ételpazarlás mérséklése terén - is használ AI-alapú megoldásokat. Ezek nemcsak a környezeti terhelés mérsékléséhez járulnak hozzá, hanem a légitársaságok működési hatékonyságát és költségcsökkentését is támogatják, ami az üzemanyagköltségek volatilitása miatt különösen fontos szempont.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlzott AI-használat hosszabb távon hatással lehet a problémamegoldó és analitikus készségekre is. Ha a szakemberek egyre több feladatot szerveznek ki AI-eszközöknek, fennáll a veszélye annak, hogy gyengülhetnek az analitikus és rendszerszintű gondolkodási készségek, miközben az iparág egyelőre még keresi a megfelelő válaszokat ezekre a kihívásokra.

„A mesterséges intelligencia várhatóan tartósan át fogja alakítani a szoftverfejlesztés folyamatát, de a technológia valódi értékét továbbra is az határozza meg, milyen szakmai szemlélettel, kontroll mellett és milyen célokra alkalmazzák a szervezetek. A következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az AI nyújtotta hatékonyságot úgy tudjuk kihasználni, hogy közben a szakmai tudás, a minőség és a hosszú távú fenntarthatóság se sérüljön” – zárta Berecz Dániel.