A Bupa friss kutatásából kiderült, hogy a 18-34 évesek kétharmada a mentális egészségével jobban tisztában van, mint a fogaik állapotával – írja a HRNews. A 65 százalékos arány mellé jön még az a döbbenetes adat, hogy ezen korcsoport 19 százaléka azt sem tudja, hogy bármilyen kapcsolat lenne a szájhigiéné és a mentális jóllét között.
Fogaink állapota kihatással lehet a mentális egészségünkre is?
A felmérés szerint a brit lakosság szinte semmit nem tud a fogak és a fizikai, illetve mentális egészség kapcsolatáról. A válaszadók 85 százaléka például nem gondolja, hogy a mentális problémáknak bármi köze lenne a fogak, a nyelv vagy az íny egészségéhez. Mindössze 12 százalék tudta, hogy a fogászati egészség összefüggésben lehet pánikrohamokkal, és csak 7 százalék hozta összefüggésbe a bipoláris zavarral.
Nemcsak a mentális, hanem a fizikai betegségek kapcsán is döbbenetesen alacsony a tájékozottság. A válaszadók 53 százaléka tudja, hogy a fogászati problémák szájrákhoz vezethetnek, de csupán 25 százalékuk van tisztában a cukorbetegséggel, és mindössze 14 százalék kapcsolja össze a szívbetegségekkel a fogak állapotából fakadó szövődményeket.
Ez a hiányos ismeret nem csak egészségügyi szempontból probléma. A fogászati gondok miatti betegszabadságok okán például a brit szervezetek jelentős összegeket buknak el. A munkavállalók 37 százaléka volt már kénytelen otthon maradni fogfájás miatt, ami egy 100 fős vállalat esetében évi 4,129 font veszteséget jelenthet – az időközben ki nem derített betegségek kezelési költségeiről nem is beszélve.
A munkahely támogathatja a fogászati kezeléseket
A biztosítással sem állnak jól a felmérés résztvevői: a munkavállalók mindössze 15 százaléka rendelkezik fogászati biztosítással a munkahelyén keresztül, és további 10 százalék azt sem tudja, hogy jár-e neki ilyen. Az idősebb korosztályoknál a helyzet még rosszabb: a 45-54 évesek mindössze 10 százaléka, az 55 év felettieknek pedig csak 7 százaléka van biztosítva.
„Nagy előrelépés történt abban, hogy elismerjük a mentális egészség fontosságát a jóllét és a munkahelyi teljesítmény szempontjából, de a fogászati ellátással kapcsolatos hozzáállás elég lassan változik”
– mondta Ann Stewart, a Bupa fogászati biztosítási igazgatója. Szerinte a munkahelyeknek egyre nagyobb felelőssége van abban, hogy segítsenek a dolgozóknak prioritásként kezelni az egészségüket, akár edukációs programokkal, akár olyan juttatásokkal, amelyek megkönnyítik az orvosi időpontok szervezését.
Egy felmérés szerint a munkavállalók 34 százaléka jobban érezné magát, ha javítanának a juttatásokon, 24 százalékuk motiváltabb lenne, és ugyanennyien éreznének nagyobb hűséget a munkáltatójuk iránt. A fogorvosokhoz való eljutás akadálya a költségek mellett (32 százalék) az, hogy a munkáltatók nem nyújtanak elég támogatást. 34 százalék szerint időpontokhoz kapcsolódó szabadság, biztosítás, vagy csak egyértelműbb tájékoztatás segítene abban, hogy ne hanyagolják el a fogorvosi vizsgálatokat.
A probléma kezelésére a Bupa elindította a „The Great Unexplored” kampányát, aminek részeként egy kvízt is kitölthet bárki, hogy megtudja, mennyit tud a száj egészségének és az általános jóllét kapcsolatáról.
