Idén megújult az OTP Bank Öngondoskodási Indexe. Az adatfelvételi módszert hozzá igazították az elmúlt évtized technológiai és információgyártási trendjeihez, valamint az 1500 fős minta összetétele nem csak demográfiai, hanem attitűd, illetve elérhetőség tekintetében is megfelelően tükrözi a magyar valóságot.
„2024-ben az Öngondoskodási Index értéke 54 pont lett. Eszerint a magyar bankkapcsolattal rendelkező lakosság az öngondoskodás közepes szintjén áll. Ez azonban egy átlag, amely mögött nagyon különböző egyéni értékek húzódnak, vagyis a bankoló lakosság öngondoskodás szempontjából heterogén: eltérő igények, lehetőségek és pénzügyi tudásszint jellemzi”
– mondta el Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője.
Az Öngondoskodási Index 60 pont feletti értékénél beszélhetünk valódi öngondoskodásról – minél magasabb ez az érték, annál erősebb az öngondoskodás mértéke. A bankoló lakosság 38 százaléka tartozik jelenleg ide. A megkérdezettek 43 százaléka (50 pont alatti érték) még egyáltalán nem lépett rá az öngondoskodás útjára. Őket meg kell győzni ennek fontosságáról, kifogásaik kezelésére a kis összegű, de rendszeres megtakarítások felé terelés lehet a kulcs. A válaszadók 19 százaléka pedig „billegő”, azaz már megfogalmazódott bennük a szándék, de nem alakították ki stabilan az öngondoskodási szokásaikat, valamint önállóan nehezen igazodnak el a pénzügyekben.
Az Öngondoskodási kutatás eredményei szerint tízből hat (60 százalék) magyar az egészségügyben, a nyugdíjak és az oktatás területén is az államtól várja a megoldást. Tízből nyolcan (82 százalék) arra számítanak, hogy nem lesz elég nyugdíjuk a tisztességes megélhetéshez. Idén már csak 18 százalék mondta azt, hogy elegendő lesz az állami nyugdíja, míg tavaly ez az arány még 25 százalék volt.
„Az alacsony nyugdíjra szinte minden második magyarnak (46 százalék) az élethosszig tartó munka a megoldása. Sajnos ennél kevesebben (38 százalék) keresik a megoldást a megtakarításokban, befektetésekben. A fentiek miatt fontos, hogy a lakosság ne csak a rövid távú fogyasztást, hanem a hosszú távú tervezést is szem előtt tartsa” – mondta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója.
Nem csak az öngondoskodás szükségességére, de a pénzügyi tudatosság fontosságára is rávilágít a kutatás, amely szerint a magyar lakosság ötöde (20 százalék) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, illetve közel negyedének (23 százalék) nehézséget okoznak a mindennapi kiadások is. A lakosság fele (52 százalék) semmilyen kimutatást nem vezet pénzügyeiről, ötöde (21 százalék) is csak fellángolásszerűen. Mindössze 26 százalék követi rendszeresen a pénzügyeit. Az előrelátó tervezést és így az öngondoskodást tovább nehezíti, hogy a válaszadók nem szívesen foglalkoznak pénzügyekkel.
„Ezek a számok is azt mutatják, hogy már egészen fiatal korban fontos a pénzügyi felvilágosítás” – mondta Csufor Lilla, az OTP Fáy Alapítvány képzési igazgatója.
