Míting míting hátán…

Egy booqed.com-on megjelenő 2021-es felmérés1 szerint a munkavállalók többsége (83%) idejének egy harmadát megbeszéléseken tölti. És minél feljebb megyünk a ranglétrán, ez a szám annál magasabb.

A HBR egy 2017-es kutatása szerint a CEO-k idejüknek 72%-át, a felső vezetés 50%-át, a középvezetés 35%-át, egy átlagos munkavállaló pedig 33%-át tölti megbeszéléseken. Rossz hírem van: a COVID és a videókonferencia eszközök egyre nagyobb térhódítása nyomán ezek a számok tovább emelkedtek. A Pumble azt találta (2023), hogy a COVID-ot követően 12.9%-kal emelkedett a megbeszélések száma, és egy átlagos megbeszélésen 13.5%-kal nőtt a résztvevők száma.

Sokkolóan magas számok ezek. Amikkel nem lenne valószínűleg semmi gond, ha az emberek megélése az lenne, hogy ezeknek volt értelme. De vajon ez-e a megélés?

Milyennek éljük meg ezeket a megbeszéléseket?

Egyszóval: pocséknak. De tényleg. Nézzük mit mondanak a statisztikák: a megkérdezettek közel 71%-a éli meg a meetingeken eltöltött időt elvesztegetett időnek. 

Ennek így kell lennie?

Nem. Én azt tapasztalom, hogy sok esetben az áll a háttérben, hogy a megbeszéléseket vezetőknél hiányoznak alap facilitációs készségek. Már egy két napos facilitátori képzés is nagy előremozdulást tud hozni. Hisz megtanulják, mitől lesz eredményes egy megbeszélés, milyen eszközökhöz nyúlhatnak a személyes és a virtuális térben, mi az, amire nekik rá kell erősíteniük ahhoz, hogy jól el tudják látni ezt a szerepet. 

Szabó Tamara
coach (MCC), teamcoach, organizational coach, a cocreate.hu szerzőjének írása.