Ha a szervezetek meg akarják tartani az 1965 és 1980 között született munkavállalóikat, válaszolniuk kell az igényeikre.

A Profession.hu átfogó munkaerőpiaci generációkutatásának eredményei.

Sokan panaszkodnak mostanában a munkaerőhiányra, a magas fluktuációra, és arra, hogy nem tudják a céghez kötni a fiatal munkavállalókat. A probléma az, hogy már a kérdés felvetése is XX. századi gondolkodásra utal. A fiatal munkavállalók ugyanis semmihez sem kötődnek, minden élethelyzetben felhasználók maradnak, és ez igaz a munkahelyre is.

Bosszantó, ha az Y vagy Z generációs friss munkaerőnk látszólag ok nélkül felmond. Hiába tanítottuk, udvaroltuk körbe, otthagy bennünket a feladattal. Talán elköszön, de magyarázatot nem ad - legfeljebb csak annyit mond, hogy “máshol többet keresek”.

A Z-generáció szerint a következő tíz évben a virtuális valóság forradalmasítja majd a munkaerőpiacot. Hamarosan a három legtöbbet tanulmányozott generáció, az X, az Y és a Z egyszerre lesz jelen a munkahelyeken, a Generation series nevű kutatás eredményei szerint pedig az ideális munkaerő megszerzése és megtartása múlhat azon, hogy a munkáltató felismeri-e a különféle korosztályok teljesen eltérő igényeit – többek között erről is szó esik majd a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) saját TEDx konferenciáján.

Az intergenerációs különbségek feloldását számtalan munkahelyen kiemelten fontos témaként kezelik. Azonban úgy tűnik, nem mindig a szervezet fiatalítása, vagy a csocsóasztalok és babzsákfotelek beszerzése az egyetlen járható út. Mi jellemzi a hazai helyzetet? Hogyan érdemes digitális szervezetté alakulni?

Megdöbbentő, hogy hány vállalkozás képes 101 dolgot elmondani a fogyasztóikról, a saját munkavállalóikról viszont semmit. A különféle digitális technológiák alkalmazása a HR-menedzsment területén betekintést engedhet a dolgozók produktivitásának hátterébe, továbbá olyan gyenge pontokra is rávilághat mint a képzési hiányosságok vagy a kiégés veszélye. Adat- és HR-körkép. A cikk eredetileg a Kreatív Online-on jelent meg.