A University College London kutatócsoportja arra jutott, hogy a rendszeresen szundikálók agya átlagosan 15 köbcentiméterrel nagyobb lehet, mint azoké, akik nem szánnak időt a délutáni pihenésre – olvasható a BBC cikkében. Ez a különbség három-hat évvel fiatalabb agyi állapotot eredményezhet.
Az alvás és az idegrendszer kapcsolata
A délutáni alvásnak fontos szerepe lehet az idegrendszer védelmében, különösen az idősebb korosztály számára. A kutatásban részt vevő 65 év felettiek 27 százaléka számolt be arról, hogy rendszeresen alszik napközben. A szakértők szerint ennek az egyik előnye, hogy a szieszta segíthet meggátolni az idegsejtek károsodását, valamint hozzájárulhat az agy egészségének fenntartásához.
Az agy méretének megőrzése mellett a rendszeres pihenésnek neurodegeneratív betegségek elleni védőhatása is lehet. Bár a kutatás nem terjedt ki olyan konkrét betegségek megelőzésére, mint az Alzheimer-kór, az eredmények azt sugallják, hogy a rossz alvás hosszú távon negatívan hat az idegrendszer működésére.
Mennyire fontos a szieszta hossza?
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy nem mindegy, mennyi ideig tart a délutáni pihenés. A túl hosszú szunyókálás akár zavarhatja az éjszakai alvásminőséget, míg a megfelelő időtartam – körülbelül 30 perc – optimális lehet az agy regenerációjához.
Genetikai tényezők és az alvási szokások
A kutatásban 35 ezer, 40 és 69 év közötti brit állampolgár genetikai adatait elemezték. Az eredmények alapján bizonyos genetikai tényezők is szerepet játszhatnak abban, hogy valaki hajlamosabb-e a napközbeni alvásra. Azok, akik rendszeresen alszanak délután, akár 2,5–6,5 évvel tovább megőrizhetik agyuk fiatalos állapotát.
Összességében a kutatók azt javasolják, hogy a délutáni pihenés beépítése a napi rutinba hozzájárulhat az agy hosszú távú egészségének fenntartásához.
(Borítókép: Pexels/Marcus Aurelius)
