hero
Újra megjelent az igény a munkaerő-kölcsönzésre
2021 januárjára – a vendéglátás és idegenforgalmon kivételével – minden iparágban visszatért a koronavírus-járvány kezdeti időszakában mért adatokhoz a munkaerő-kölcsönzöttek létszáma. Bizonyos szektorokban intenzív növekedés is tapasztalható. A kereskedelemben harminc százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szervezésében a tíz legnagyobb munkaerő-kölcsönző cég – Delego Consulting Kft., euJOBS, Humán Centrum, Humánia HRS Group Zrt., Man at Work, Pannon-Work Zrt., Prohuman, Viapan Dologidő, WHC, Work Force – körében végzett év eleji felmérésből.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke 30 éve dolgozik a HR-szolgáltatásban. Meglátása szerint a COVID-19 vírus okozta átmeneti visszaesés nem hasonlítható a korábbi évek gazdasági válságához. Az atipikus szektor az elmúlt évtizedekben meg kellett tanulja, hogy a túlélés záloga a folyamatos változáshoz történő alkalmazkodás. „Megrendelőink projektszemlélete az életünk részévé vált. A válság indulását követő harmadik hónapban már érzékelhető volt a fordulópont. Júliustól fokozatosan, iparági szinten is mérhető arányban emelkedett a kölcsönzött munkavállalók létszáma, s fél év kellett hozzá, hogy visszaálljon a válság előtti szintre.” Dénes Rajmund Roland arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt évben a különböző iparágak legtöbb munkakörében kiaknázták az atipikus foglalkoztatási formák közül a távmunka és home office lehetőségét. „A foglalkoztatási arányok a standard munkavégzési, vagyis tipikus foglalkoztatási formák helyett, egyre inkább az atipikus irányba tolódnak el, így lesz a tipikusból atipikus, s az atipikusból tipikus. Ez az új szemléletmód abban is segít, hogy a XXI. század munkaerő-piaci elvárásai találkozzanak a munkáltatói igényekkel” – mondta el az MMOSZ elnöke.

A szövetség tagszervezeteként nyilatkozó WHC ügyvezetője úgy fogalmazott, „a COVID-járvány okozta tavaszi leállások miatt a munkaerő-kölcsönzötti létszámunk csaknem 40%-kal esett vissza, ami leginkább az autóipar, elektronika és egyéb termelői szektort, azon belül is a kékgalléros munkaerőt érintette”. Berta Péter szavai szerint a fehérgalléros munkavállalók esetén a leépítések 10% alatt voltak, a legtöbb esetben inkább a további létszámfelvételeket állították meg a cégek. Június közepétől fokozatosan elindult az építkezés, a vállalatok alkalmazkodtak a vírus okozta helyzethez: kialakították a megfelelő munkafeltételeket és járványügyi folyamatokat vezettek be. Elkezdték növelni a termelési volumeneket, majd emiatt a leépített humánerőforrás kapacitásokat lassan visszaépítették és a folyamatos volumennövelés miatt szeptemberre már a korábban is tapasztalt munkaerőhiányos helyzettel találták szembe magukat. „Szeptember hónapban már elértük a COVID-helyzet előtt kölcsönzött munkavállalói létszám 90%-át, ami az év végére a folyamatos megrendeléseknek köszönhetően a járványhelyzet előtti szintre emelkedett. A fehérgalléros munkakörök esetében is megnyíltak a pozíciók, újraindultak az interjúztatások és a felvételek. Összességében úgy látjuk, hogy a vendéglátás, turizmus kivételével minden iparágban megtörtént a visszarendeződés. A COVID által leginkább érintett szektorokból egyes munkavállalók átmenetileg átmozdultak más iparágakba, de amint a helyzet javul, várhatóan nagy igény mutatkozik majd ezeken a területeken is a munkaerőre, amely kiszolgálására a munkaerő-kölcsönzés kiváló megoldást nyújt” – állapította meg a szakember.

Kezd visszaállni a rend

Az elmúlt 10 évben megduplázódott a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma, de a COVID-19 okozta gazdasági válságban még inkább előtérbe került ez a szolgáltatási forma, a gazdasági élet kiszámíthatatlansága, tervezhetetlensége miatt. További sikerek garanciája, hogy a kormányzat a kölcsönzött munkaerőre is kiterjesztette a munkahely-megtartó intézkedéseket. 2020 áprilisa óta folyamatos az együttműködés az Innovációs és Technológiai Minisztériummal a legnagyobb foglalkoztatók szektor szintű kölcsönzött létszámalakulásának monitorozására. Az időszakos visszaesést követő növekedésből látszik, hogy a munkaerő-kölcsönzés a rugalmasságával maximálisan ki tudja szolgálni a munkaerőpiac optimális létszámgazdálkodásának az igényeit, a folyamatos változások figyelembevételével. Az év elején mintegy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Magyarországon, számuk áprilisban a koronavírus-járvány miatt 120 ezer fő alá csökkent, júliustól azonban ismét megnőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre, így abban bíznak, hogy a 2021. évben a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásának volumene a korábbi évek dinamikája szerint tovább növekszik.

Nyikosné Kovács Melinda, a Pannon-Work Zrt. munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetőjének szakértői hozzászólása:

A COVID-19 okozta gazdasági válság a cégek többségét nagy kihívások elé állította a munkaerőgazdálkodás terén az elmúlt egy évben. 2020. márciusában egyik napról a másikra több partnerüknél is megszűnt vagy jelentősen visszaesett a munkaerő-kölcsönzés volumene. Ez országosan eltérő volt, és főleg a nyugati régióban volt tapasztalható. Jellemzően a cégek behúzták a kéziféket, és új munkavállalókra nem tartottak igényt. Ami megfigyelhető volt, hogy minőségi cseréket hajtottak végre. Ezekre a cserékre legfőképp a betanított pozíciókban figyeltünk fel. A nyár folyamán aztán megint felfutottak az új igények, és az ősz beköszöntével már tömeges létszámigényeket kellett kielégíteni. Cégünknek folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kellett szembenéznie. 

Mi jellemezte ezt az időszakot? A felmerülő igények hirtelen érkeztek, rendkívül ingadozóak voltak, ahogy a piac változása is hektikusságot mutatott. Ebben a helyzetben a szakértői szerep kellett, hogy előtérbe kerüljön. Az igényeket gyorsan, leginkább szaktanácsadói feladattal együtt kellett lereagálni, hatékonyan megoldani. Ősszel több esetben, az ország különböző pontján nagyobb volumenű beléptetésre volt hirtelen megkeresés, melyeket sikerrel megoldottunk.

A Pannon-Work azt tapasztalja, hogy 2021. februárjában megtorpant az igény a 3. országbeli munkavállalók iránt, viszont a cégek még nyitottak a magyar munkaerő felvételére. A jelenleg bevezetett szigorítások, illetve a járvány terjedése várhatóan ismét megállítja az új munkaerő felvételét, de pár héten, hónapon belül ismét számítani lehet az igénynövekedésre.

A munkaerő-kölcsönzés emiatt is lehet egy jó megoldás, hiszen azok a vállalkozások, akik nyitottak erre a foglalkoztatásra, a rugalmasság mellett egy külsős szakértő HR csapatot is kapnak.

(x)