Egy friss kutatás rávilágított arra, hogy a túlzott munkaterhelés nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is megváltoztatja az agyunkat – számolt be róla a Guardian. A Occupational and Environmental Medicine folyóiratban megjelent tanulmány dél-koreai egészségügyi dolgozók agyi struktúráját vizsgálta – nem véletlenül: 

Elsőre jól hangzik, hosszú távon mégis káros az eredmény

A kutatás szerint azoknál, akik heti 52 óránál többet dolgoznak, bizonyos agyterületeken – elsősorban a végrehajtó funkciókért és az érzelmi szabályozásért felelős régiókban – térfogatnövekedés figyelhető meg. Bár elsőre pozitív változásnak tűnhet, más tanulmányok alapján ez a megnövekedett szürkeállomány hosszú távon épp ellentétes hatást válthat ki: romolhatnak a kognitív funkciók.

A túlmunka hatásai tehát nemcsak a stressz és a szorongás formájában jelennek meg, hanem az agyunk fizikai szerkezetében is nyomot hagyhatnak. A kutatók szerint a heti 52 órát meghaladó munkavégzés olyan tünetekkel járhat, mint az „érzelmi instabilitás vagy a csökkent kognitív hatékonyság hosszú távon”.

Több helyen korlátozzák a munkaórák számát

Érdemes megjegyezni, hogy a heti 52 óra napi 10,4 órás munkát jelent öt egymást követő napon – ez jóval több, mint amit a legtöbb munkajogi szabályozás megenged. Nagy-Britanniában például törvény tiltja, hogy valakit heti 48 óránál többet dolgoztassanak – bár ez az érték 17 hétre vetített átlag, és bizonyos munkakörökre, például a hadsereg, a sürgősségi szolgálatok és a rendőrség dolgozóira nem vonatkozik. Emellett az alkalmazottak írásos beleegyezéssel le is mondhatnak erről a korlátozásról.

A kutatás új megközelítést hoz a munkaidő egészségügyi hatásainak vizsgálatában: nemcsak a mentális állapotunk változásaira koncentrál, hanem az agy szerkezeti módosulásaira is. Ez új szempontokat hozhat a munkaidő-szabályozás, a mentális egészség és a fenntartható munkakultúra tervezésében is.

(Borítókép: Adobe Stock)