hero
Becsült olvasási idő: 2 perc
Tényleg mérgező légkört teremthetnek az idegesítő kollégák?

Ginger Christ szerkesztő az első teljes munkaidős újságírói munkájának kezdetén, frissen az egyetemről, nagy lelkesen felajánlotta egy új kollégájának, hogy beviszi a szerkesztőségbe, mert lerobbant autójával. Az út rövid volt ugyan, csak pár perc mindössze, ami elegendő idő volt arra, hogy olyan sztorikról beszélgessenek, amiken éppen dolgoztak. Ami ezután történt, az már igencsak felbosszantotta az újságírót.

Rossz élmények, rossz kollégák?

Aztán jött a heti szerkesztőségi megbeszélés. Ez a kolléga szépen előadta Christ ötleteit, mintha a sajátjai lennének. Visszatekintve azzal magyarázta a helyzetet, hogy biztos bizonytalan volt az új munkahelyén, és jó pontokat akart szerezni a főnököknél. Akkor viszont Christ nem volt ennyire megértő.

A Kickresume egy friss felmérése 3000 alkalmazottat kérdezett meg, és kiderült: 85 százalékuknak van már tapasztalata idegesítő kollégákkal. A legdurvábbnak a válaszadók 33 százaléka a „dicsőségtolvajt” tartja.

„A dicsőségtolvajok simán aláássák a csapatszellemet, és olyan légkört teremtenek, ahol mindenki alulértékelve érzi magát. Ez a viselkedés nem csak idegesíti a munkatársakat, de olyan mérgező munkahelyi közeget is kreál, ahol senki sem meri megosztani az ötleteit”

 – áll a jelentésben.

A „dicsőségtolvajokat” követi a mikromenedzser (32 százalék), a krónikus panaszkodó (30 százalék), a személyes tér megsértője (30 százalék) és az ebédtolvaj (27 százalék). A legkevésbé bosszantóak a „tech analfabéták”, a késők és azok, akik betegen jönnek dolgozni – derült ki a felmérésből.

Hogyan reagálnak a dolgozók a bosszantó viselkedésre? 

A megkérdezettek 32 százaléka egyszerűen elkerüli az illetőt, míg mások egyenesen megkérik, hogy változtasson a viselkedésén, vagy csak figyelmen kívül hagyják a dolgot. Vannak, akik a többi kollégának panaszkodnak, esetleg passzív-agresszívakká válnak. A bátor 12 százalék viszont tényleg jelentette már a dolgot a főnöknek vagy a HR-nek.

„Az, hogy ennyien kerülik a közvetlen konfrontációt, rámutat egy lehetséges hiányra a kommunikációs tréningek és a konfliktuskezelés terén a mai munkahelyeken. Ezen a hiányosságon változtatva a szervezetek növelhetnék az egyéni jóllétet, és támogatóbb munkakörnyezetet teremthetnének”

– mondta Peter Ďuriš, a Kickresume vezérigazgatója.

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 13 százaléka mondta, hogy a zavaró viselkedésnek alig vagy egyáltalán nincs hatása a teljesítményére. A többiek bevallották, hogy mérsékelten vagy akár jelentősen is befolyásolta őket.

A Kickresume néhány tippet ad a HR-eseknek a probléma kezelésére:
 

  • Tiszteljük és értékeljük az alkalmazottakat, hogy pozitív munkakörnyezetet teremtsünk.
  • Fejlesszük a kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat, akár irodai, akár távmunkáról van szó. Ebbe beletartoznak a rendszeres check-in-ek, irányelvek és tréningek a virtuális interakciókhoz.
  • Alakítsunk ki egy olyan kultúrát, ahol az őszinte beszéd az alap, így nyílt párbeszédek születhetnek.
  • Nyújtsunk coachingot a problémás munkatársaknak, hogy megértsék és változtassanak a viselkedésükön.

Christ még hozzátenne egy apró tippet azok számára, akik hasonló szituációba keverednének: ha épp egy kollégát fuvarozol munkába, nyilvánítsd az autódat munkahelymentes zónává.

(via HRDive)