hero
Komoly a tét, sok kisvállalkozás aggódik az évvége miatt
Egy friss kutatás szerint a vendéglátósok fele, de összességében is minden harmadik magyar kisvállalkozó aggódik az idei év végi ünnepek bevételei miatt. Az aggodalom különösen azokban az iparágakban van jelen, ahol az éves bevétel jelentős hányadát ebben az időszakban realizálják.

A vendéglátásban dolgozók fele, összességében a hazai kisvállalkozások közel harmada (31 százalék) aggódik az ünnepi időszak bevételei miatt– derül ki a BÁV Zálog friss, október végén készült reprezentatív országos kutatásából, amely a magyar kisvállalkozók pénzügyi mobilitását vizsgálta. A kutatás kiemeli, hogy a korábbi járványügyi korlátozások által leginkább sújtott ágazatok körében a legerősebb ez a félelem. Így az említett vendéglátóiparon túl az idegenforgalmi és a szórakoztatóipari cégeknek is több mint harmada érez így. A kereskedelmi kisvállalkozók közül minden harmadik annak ellenére tekint aggódva az év végi időszakra, hogy ők az online értékesítésre való átállással korábban már korábban is sikeresen reagáltak a járványügyi korlátozásokra.

Sokaknak ezen az időszakon múlik a teljes évük

Félelmeik egyik alapvető magyarázata, hogy a válaszok alapján a hazai kisvállalkozások csaknem 40 százalékánál az ünnepi időszak rendkívül komoly befolyással bír a teljes pénzügyi évre. Míg az építőipar vagy az mezőgazdaság számára nem értékelődik fel ez az időszak, addig a vendéglátás és a kereskedelem területén akár kritikus is lehet a karácsonyi szezon sikere, mert ezekben a szektorokban minden második társaságnál az éves árbevétel tetemes része ekkor realizálódik. A szórakoztatóiparban sem sokkal jobb az arány, hiszen ott a válaszadók harmada számolt be hasonló kitettségről.

Az említett, bizonytalan szektorokban dolgozók attól tartanak leginkább, hogy a járványügyi helyzet miatt a nagyobb forgalmat hozó év végi események, vásárok elmaradhatnak, kisebb lesz a látogatottságuk, vagy ügyfeleik visszafogják kiadásaikat. A vendéglátásban érintettek csaknem fele adott hangot ennek a félelmének, de a szórakoztatóipari és az idegenforgalmi cégek közel 40 százaléka is tart egy ilyen forgatókönyvtől. Összeségében a cégek háromnegyede számol a tavalyinál kevesebb forgalommal.

Drágulás, infláció és bizonytalan gazdasági környezet a fókuszban 

A kereskedelem, a vendéglátó- és szórakoztatóipar területén tevékenykedő vállalkozók csaknem fele panaszkodik a karácsonyi szezon kapcsán a költségeik jelentős növekedésére is. Az inflációtól, a pénzromlás ütemének hosszabb távon fennálló gyorsulásától egyébként szinte a teljes kisvállalkozói kör tart. Kétharmaduk úgy látta, hogy ebből fakadóan lehetnek a jövőben likviditási problémáik. Közel ilyen súlyú nehézségnek látják a lehetséges járványügyi korlátozásokat és az ebből származó bizonytalan gazdasági környezetet is.

Egyre többen vizsgálják a teljes kölcsönpalettát

A pénzügyi tudatosság erősödését mutatja, hogy egy átmeneti pénzügyi probléma esetén a forrásbevonásra lényegében minden megoldási módot mérlegelnek a válaszadók. A családi, baráti kölcsön, a banki hitel, a hitelkártya megterhelése mellett a zálogkölcsön is szerepel a palettán. A zálogkölcsön iránti bizalom erősödésére utal, hogy a válaszadók 10 százaléka már élt ezzel a lehetőséggel vagy nyitott ilyen jellegű forrásbevonásra. A válaszok azt is elárulják, hogy a magyar kisvállalkozások 65 százaléka igyekezne elkerülni a további eladósodást, hosszú távú hitelek törlesztését.

A Pulzus Média kutatásának eredményeit megerősíti a BÁV Zálog saját országos fiókhálózatában végzett felmérésének eredménye is: a fiókjaikba rendszeresen betérő kisvállalkozók elsősorban az építőiparban, kereskedelemben, vendéglátásban érdekeltek. Leginkább a késedelmes kifizetések miatt kerülnek pénzzavarba, és a felvett összeget bérfizetésre használják fel. Emellett gyakori ok a működéshez szükséges árukészlet előfinanszírozása, de nem ritka a hirtelen jött üzleti lehetőség kiaknázására felvett zálogkölcsön sem. A kisvállalkozók körében leggyakoribb az 1-2 milliós kölcsönösszeg, de időnként előfordul akár 10 milliós kölcsönigénylés is. Az utóbbi egy évben a legmagasabb zálogkölcsön 17 millió forint volt.

„Idén, a kisvállalkozóknak köszönhetően nőtt az 1 millió forint feletti zálogkölcsönök száma. Ezek az ügyfelek áthidaló megoldásként tekintenek a zálogkölcsönre: egy átmeneti pénzügyi problémára keresnek megoldást, gyorsan és további eladósodás nélkül szeretnének nagyobb összegű készpénzhez jutni. Fedezetként jellemzően erre a célra tartalékolt aranytömböt, nagyértékű ékszert, márkás órát, műtárgyat, festményt használnak fel, amelyeket a bevételek beérkezése után azonnal kiváltanak” – mondta el Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Hosszú távon is tudatosabb gazdálkodást hozott a pandémia 

Az előttük álló 2022-es évvel kapcsolatban a legoptimistább ágazat az idegenforgalom, 57 százalékuk nagyobb bevételre számít jövőre. A válaszadók 62 százaléka úgy véli, a pénzügyi megtakarítások növelése elengedhetetlen lesz, emellett a kisvállalkozók fele költségcsökkentéssel is tervez. 55 százalékuk számára, a bizonytalanság csökkentése érdekében, még inkább felértékelődtek a megbízható üzleti partnereik.

Az, hogy a boldogulásukat valóban más szemüvegen keresztül nézik, az is jelzi, hogy a cégvezetők 52 százaléka úgy látja, többet kell foglalkoznia a mentális és testi egészségével. E mellett 60 százalékuk prioritásként jelölte meg, hogy az előre nem látható eseményekre kreatív megoldásokkal reagáljanak. Ezek együttesen pedig mindenképpen a fenntartható működés felé tett fontos lépésekként értékelhetőek.

A cikk eredetileg a Piac&Profit-on jelent meg.