hero
A kötelező oltás bevezetése még nagyobb munkaerőhiányt jelenthet a cégeknek
A G7-nek nyilatkozó cégek közül egyetlen egy sem tervezi, hogy kötelezővé teszi alkalmazottai számára a koronavírus elleni védőoltást. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben jelentős részük elég nagy kockázatot is vállalna egy ilyen lépéssel. Ha nagyszámú alkalmazott esik ki emiatt, jó eséllyel nem tudják pótolni őket, ami a működést is veszélyezteti. Jó gyakorlatok azonban vannak a védekezés hatékonyságának növelésére és az oltási hajlandóság javítására is.

A kisker láncok döntöttek, a többiek kivárnak

Nagyon sok cég még kivár, esetleg felméri a várható következményeket, akik pedig már döntöttek, azok nem írják elő a koronavírus elleni oltás felvételét alkalmazottaik számára. Röviden így foglalható össze a G7 cégek körében végzett felmérése. Az elmúlt napokban megkeresték az ország legnagyobb foglalkoztatóit, illetve több mint hatvan kis- és középvállalatot is. Bár nagyjából csak a vállalatok negyedétől kaptak választ, ezek is elég jól mutatják, milyen dilemmákkal szembesülnek a cégek, és mik befolyásolják leginkább a döntésüket.

A nagyvállalatok közül a kiskereskedelmi láncok döntöttek először. A több mint hétezer főt foglalkoztató Lidl és a tízezer alkalmazottal rendelkező Tesco is azt közölte lapunkkal, hogy nem tervezik kötelezővé tenni az oltást munkavállalóik számára. A Lidl különösebb indoklást nem fűzött a döntéshez, a Tescónál pedig azt írták:

továbbra is megbízunk kollégáinkban, hogy saját és mások egészségét szem előtt tartva felelős döntést hoznak.

A két láncon kívül a legnagyobb foglalkoztatók közül más azonban egyelőre nem döntött. A náluk is több alkalmazottal rendelkező Spar ugyanúgy vizsgálja még a helyzetet, mint a Mol, az OTP vagy a BKV. Az Auditól és az állami cégektől (például a Volántól, a MÁV-tól, az MVM csoporttól és a Magyar Közúttól) pedig választ sem kaptunk kérdésünkre a megadott határidőig. Az egyetlen nagyfoglalkoztató, amelyről már elterjedt a sajtóban, hogy kötelezővé tenné az oltást, a Richter volt, Beke Zsuzsa kommunikációs vezető azonban a G7-nek cáfolta ezt. Mint fogalmazott: “bár erősen vizsgáljuk ennek lehetőségét, egy ilyen döntés hosszabb megfontolást igényel.”

Kiemelte ugyanakkor, hogy a gyógyszergyártás folytonosságának a fenntartása a Richter és az ország alapellátása szempontjából nagyon fontos. Márpedig a termelés fenntartását bármelyik cégnél veszélyeztetné, ha egy gyáregységben elszabadulna a delta variáns, és emiatt kidőlne a munkaerő nagy része.

Kivel pótolnák őket?

A gond csak az, hogy legalább ennyire veszélyezteti a működést az is, ha egy cég kötelezően előírja alkalmazottai számára az oltás felvételét. Jelenleg a magyar felnőtt lakosság nagyjából 30 százaléka oltatlan, így nagy átlagban a vállalatoknál is az alkalmazottak ekkora részét érintené egy ilyen intézkedés. Bár biztosan lennének olyanok, akik a kényszer hatására felveszik a vakcinát, valószínűleg sokan így sem tennék meg ezt, és inkább a fizetés nélküli szabadságot, illetve az elbocsátást választanák.

Magyarul annak, aki kötelezővé teszi alkalmazottai számára az oltást, valószínűleg a létszám érezhető csökkenésével kell számolnia, és gondoskodnia kell a kieső munkaerő pótlásáról.

Ez pedig egyáltalán nem egyszerű. A gazdaság újraindulásával ugyanis sok ágazatban nagyon hamar visszatért a járvány előtti időszakra jellemző munkaerőhiány. Az álláskeresők száma az ország jelentős részén már májusban alacsonyabb volt, mint a pandémia kirobbanása előtt. Akadt olyan cég, amelynek vezetője már júniusban is azt mondta a G7-nek, hogy tartósan 20 százalék körüli létszámhiánnyal küzdenek.

Ilyen munkaerőpiaci helyzetben pedig elég kockázatos belengetni a munkavállalók 25-30 százalékának szabadságolását vagy elbocsátását. Ha az érintettek egységesen lépnek fel, akkor könnyen működésképtelenné válhat az érintett cég. Különösen, hogy az oltatlanok pótlását csak oltottakkal lehet megtenni, ami tovább szűkíti a munkaerő-kínálatot. Bár erről hivatalos adatok nincsenek, de halottunk olyan vélekedést, hogy

a piacon lévő szabad munkaerő jelentős része szintén oltatlan.

A Niveus Consulting Group tanácsadó cég szerint itt bonyolítja a helyzetet, hogy a rendelet csak a foglalkoztatottak oltásra vonatkozó adatkezelését írja elő. Így ugyanis kérdéses, hogy egy állásinterjún a munkáltató rákérdezhet-e egyáltalán az oltásra.

Mindenesetre a szakszervezetek szerint a tömegközlekedés például jó eséllyel leállna, ha a MÁV vagy a Volán kötelezné alkalmazottjait a vakcina felvételére.

Szabadságolás helyett jutalmazás

Nem csak a legnagyobb vállalatoknál merül fel azonban ez a dilemma. Az egyik vezető hazai fémnagykereskedő, a 75 főt foglalkoztató Martin Metals ügyvezetője, Penk Márton a G7-nek azt mondta: nincsenek abban a helyzetben, hogy a munkalehetőség felfüggesztését használják eszközként az egyébként szükségesnek tartott oltások elfogadtatására. Kohászati cégként inkább a munkaerő megtartása szerepel náluk napirenden.

Ezért – bármennyire is elképesztő – a kényszerítés helyett a meggyőzést, az ösztönzést próbáljuk előtérbe helyezni, bizonyos – az oltást elutasítók számára – külön kötelezettségek megkövetelésével– fogalmazott a cégvezető.

A társaság 50 ezer forintot ad minden munkavállalójának, aki beoltatta vagy a közeljövőben beoltatja magát. Emellett, ha az oltás ellenére valaki mégis megbetegedne Covidban, kieső jövedelmének megtérítése mellett további 50 ezer forint fájdalompénzt kap. Az oltást elutasítóknak ezzel szemben szankció jellegű szigorításokat kell elviselniük, így például maszkot kell hordaniuk mindenütt, és a közösségi helyiségeket is csak elkülönítve használhatják.

Penk Márton azt is elmondta, hogy fontolgatják az oltás kötelezővé tételét az olyan munkatársak esetében, akik az ügyfélforgalomban való fokozott részvételük miatt ki vannak téve a fertőzés veszélyének, vagy annak, hogy megfertőzzék az ügyfeleket. Ezzel azért várnak, mert nem látják, milyen hatással lesz a kormányrendelet a gazdálkodó szervezetekre. Ha sokan alkalmaznák a jogszabályt, akkor könnyebb lenne élni vele, mert nehézzé tenné a távozó munkatársak elhelyezkedését például a kereskedelmi cégeknél, akik most vadásszák a képzetlen munkaerőt.

A lapnak nyilatkozó többi kkv is arról számolt be, hogy nem kívánják kötelezővé tenni az oltást. Igaz, többségüknél a legfontosabb érv az volt, hogy az alkalmazottak nagy része már így is felvette a vakcinát, ha pedig valaki mégsem, akkor is tiszteletben tartják a döntését*. A Precognox szoftverfejlesztő cégnél például anonim módon mérték fel a dolgozók átoltottságát, és kiderült, hogy 90 százalékos, így nem tervezik a kötelező oltást. 

Többen a kormányzat felelősségét is felvetették. Egy nyomdaipari cég vezetője azt írta: nem fogjuk a gyáva kormányzat helyett a kellemetlen intézkedéseket meghozni, ez nem a mi feladatunk, rendeljék el ők a kötelező védőoltást, amennyiben szükségesnek találják.

Bár nem mindenki fogalmazott ilyen sarkosan, de a megfelelő tájékoztatás hiányát más is felrótta a kabinetnek.

Mindenesetre az elég jól látszik, hogy a versenyszférában nem fogja érdemben javítani a hazai oltottsági adatokat, hogy a kormány megadta a lehetőséget a munkáltatóknak a vakcina kötelezővé tételére. A közszférában lehet pozitív hatása ennek, az említett munkaerőpiaci dilemmák azonban ott is felmerülhetnek. Kérdés persze, hogy ezek mekkora súllyal esnek a latba.

A cikk eredetileg a G7 oldalán jelent meg.