Rendkívül alacsony a gyermekkel rendelkező nők foglalkoztatottsága Magyarországon
2020-ban Magyarországon volt a harmadik legnagyobb eltérés a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája között az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adatai alapján – írja a G7.

A legnagyobb különbség Olaszországban (28,9 százalék) és Görögországban (27,2 százalék) volt a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági szintje között, ezután következett Magyarország 24,3 százalékpontos eltéréssel. A legkisebb különbségek Litvániában (6,8 százalék), Szlovéniában (8,8 százalék) és Portugáliában (9,3 százalék) voltak.

A gyerekes nők foglalkoztatottságának növelése részmunkaidős megoldásokkal a demográfusok szerint hozzájárulhat egy ország reprodukciós rátájának növekedéséhez. Ahogy azt az Állami Számvevőszék ezzel foglalkozó elemzése is kiemeli, Magyarországon az elmúlt évtizedben a 25-49 éves korú gyerekes nők foglalkoztatási rátája emelkedett, bár a többi visegrádi országhoz hasonlóan még mindig messze elmarad az uniós átlagtól. 

A gyerekes nők részmunkaidős foglalkoztatottságának növelése a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában is szerepel az ajánlott közpolitikai intézkedések között.

Olaszországban és Görögországban nemcsak a különbség, hanem a gyerekes nők foglalkoztatottsági aránya is a legalacsonyabb volt az EU-ban, de ahogy az alábbi ábrán is látszik, Magyarországon sem jó a helyzet, a negyedik legalacsonyabb volt a gyerekes nők foglalkoztatottsága.

A gyerekes nők foglalkoztatottsága Szlovéniában (86,2 százalék), Svédországban (83,5 százalék), és Portugáliában (83 százalék), a gyerekes férfiaké Csehországban (96,5 százalék), Máltán (95,7 százalék), és Szlovéniában (95 százalék) volt a legmagasabb.

A 25-54 éves gyerekes nők foglalkoztatottsági rátája az EU-ban 72,2, a férfiaké 90 százalék volt. A gyerekteleneké 76,8 és 80,9. A gyerekvállalás tehát férfiak esetében alacsonyabb, nők esetében pedig magasabb foglalkoztatottsági rátát valószínűsít.

A gyerekek számának növekedésével a nők foglalkoztatottsági aránya csökken, és ez az összefüggés különösen erős az alacsonyabban iskolázott nők körében.