Őszintén vagy kedves, vagy nem függ össze?
A munkahelyi kommunikáció egyik gyakori buktatója a túlzott kedvesség – írja a CNBC. A legtöbben úgy próbáljuk kezelni a feszültséget, hogy mosolygunk, nevetünk, és dicséretekkel próbáljuk fenntartani a kellemes légkört – még akkor is, ha ez nem őszinte. Egy szociálpszichológus szerint azonban ez a hozzáállás inkább aláássa a bizalmat, mintsem erősítené azt.
Az emberek ugyanis jól érzékelik az érzelmi jeleket, különösen a hanghordozásból. Hiába próbálunk szorongást leplezni túláradó kedvességgel, a másik fél gyakran átlát ezen. Az olyan sablonos visszajelzések, mint a „Great job!”, sok esetben nemcsak általánosak, hanem nem is megalapozottak. Ezek a megjegyzések azt sugallhatják, hogy az illető nem figyelt igazán, és ez hosszú távon a bizalom megingásához vezethet.
Különösen olyan szervezeti kultúrákban jellemző ez a fajta viselkedés, ahol a túlzott pozitivitás vált normává. Az újonnan érkezők gyorsan alkalmazkodnak, és átveszik a mintákat – még akkor is, ha belül ők maguk sem értenek egyet velük. Amikor senki nem kérdőjelezi meg ezeket a szokásokat, kialakul a pszichológiában ismert plurális tudatlanság: mindenki azt feltételezi, hogy a többiek valóban ilyen típusú visszajelzéseket akarnak adni, miközben valójában senki sem érzi ezt hitelesnek.
Mi lehetne a megoldás?
A változás első lépése lehet egy őszinte beszélgetés kezdeményezése. Például egy prezentáció előtt fel lehet vetni: „Hogyan éreznétek magatokat, ha a végén mindenki leírna három dolgot, amit érdemes lenne fejleszteni, és hármat, amit megtartanátok?” Az ilyen apró lépések segítenek átalakítani a visszajelzési kultúrát.
A pszichológus hangsúlyozza a konkrét, viselkedésalapú visszajelzések fontosságát. Az olyan megfogalmazások, mint hogy „túl sok szakkifejezést használtál” sokkal hasznosabbak, mint egy általános értékelés arról, hogy a prezentáció unalmas volt. A pozitív visszajelzés esetén is érdemes pontosítani, hogy mi volt a jó: ettől a dicséret őszintébbnek hat, és valódi értéket képvisel.
Aki most kezd ismerkedni a nyíltabb kommunikációval, az kezdje kisebb, hétköznapi témákkal – például irodai praktikumokkal, mint az, hogy mi kerüljön a közös konyhába. Ezek a semleges helyzetek jó lehetőséget adnak arra, hogy a csapat gyakorolja az őszinte visszajelzést, anélkül, hogy komolyabb feszültségek alakulnának ki.
Az új visszajelzési szokások kialakulása időt igényel. A bizalmon és őszinteségen alapuló kultúra lépésről lépésre építhető fel – tudatos jelenléttel, gyakorlással és nyitottsággal.
(via Pénzcentrum)
(Borítókép: Unsplash/Brooke Cagle)
