Hogyan értékeled az elmúlt időszakot Magyarországon a HR oldaláról?

Ahogyan az életünk összes területére igaz, a HR is hullámvasúton utazik 2020 óta, hektikusan változó környezetben, nehezen kiszámítható, prognosztizálható környezetben. Itthon munkaerőhiány miatt korábban jellemző rendkívüli nyomás talán egyre kevésbé trendszerű, a romló gazdasági környezet, inflációs hatás viszont egyszerre jelent kihívást a szervezeteknek és a potenciális munkavállalóknak is.    

Mit gondolsz, milyen kihívások előtt áll jelenleg a HR szakma?

A HR is árgus szemekkel figyeli, hogyan hat a mesterséges intelligencia (AI) a teljes munkaerőpiacra, emellett magára a HR szakmai munkára is. Az AI már rövid távon tömegesen fogja érinteni egyes munkatípusok súlyát, pozíciók pótolhatóságát, de a HR vonalon is kihat az olyan munkafolyamatokra, mint a toborzás, felvétel például. 

Mely kiemelt HR kommunikációs megoldás az, amelyet te vagy a vállalatod az elmúlt egy évben elért?

HR kommunikációs ügynökségként az Impact Works elsősorban ügyfelei eredményességében érdekelt, és ezen a téren figyelemre méltóan sikeres projekteket vittünk, például a munkavállalói nagyköveti programok, belső kommunikációs megoldások területén. De természetesen a suszter cipője sem lehet lyukas: az Impact Works-ön belül elsősorban a wellbeing értékek megerősítésére fókuszáltunk, ilyen például a pilotként, majd pedig véglegesített formában is bevezetett „négynapos” munkahét. 

Szerinted mi várható még a következő fél évben a munkaerőpiacon?

A gazdasági környezet várhatóan nem fog javulni, sőt, így a munkavállalók tárgyalási pozíciói sem erősödnek, az inflálódó fizetések ugyanakkor súlyos nyomás alá helyezik a munkaadókat is. Erősödő tendencia lesz az AI térnyerése, emellett arra számítok, hogy a hivatalos, nagy állásbörzéket egyre inkább felváltják az alternatív megoldások (online, és/vagy saját szervezésű állásbörzék). 

Mit tanácsolnál a pályázóknak?

Sok helyen elmondtuk, de nem árt hangsúlyozni, hogy a tartalmi minőség elsődlegessége mellett is fontos, hogy milyen a pályázatnak a színvonala, kivitelezése, megfogalmazás módja. Szeretjük, ha ugyanaz a projekt több kategóriában is megméretteti magát, akkor ne ugyanaz a pályázati anyag legyen beadva, hanem az adott kategória szerinti elvárásokat helyezze mindig fókuszba. Nagyon sok anyag érkezik szerencsére, ennek megfelelően a zsűri mindig örül, ha egy munka könnyen áttekinthető, gyorsan megérthető, esetleg vizuális megoldás is vezeti a szemet a feldolgozásban. A tartalmi részhez: kifejezetten keressük a beadott pályázatokban az üzleti relevanciát, tehát meg kell ismernünk a kitűzött célokat, a célok elérése érdekében alkalmazott stratégiát, gondolatiságot, és ennek vissza kell köszönnie a bemutatott, számokkal alátámasztott eredményességben is. 

Mi számodra a legfontosabb szempont a zsűrizés során?

Szeretem, ha egy projekt minél több munkavállalót von be, minél többféle területről a szervezeten belül, hiszen a HR kommunikáció nem lehet egy kizárólag felülről irányított folyamat. Én személyesen nyitott vagyok a formabontó, merészebb, kísérletező megoldásokra is, hogyha azok nem öncélúak.  

Szerinted mit kell tennie egy pályázónak, hogy a HRKOMM-on arany díjban részesüljön?

Íratlan szabály a zsűriben, hogy aranyat azért elsősorban olyan projektek kaphatnak, amiben van újszerűség, korábban nem látott megoldások, gondolatiság. Mondhatom többes számban, hogy hiszünk abban, hogy az arany, és különösen a fődíj egyúttal példamutatás is a jövőbeli pályázók számára. Tehát egy olyan projekt , amely végtelenül korrekten, szépen megvalósított munkán alapszik, de csak ismétli a már korábban megismert HR kommunikációs eljárásokat, érdemes lehet a díjazásra, de az aranyra nem feltétlenül.