hero
Cseke Lilla
Becsült olvasási idő: 3 perc
Nemet mondani nem bűn: asszertív határhúzás a munkahelyen

Sokan tapasztaljuk, hogy szabadságra menni nem mindig jelent valódi feltöltődést és kikapcsolódást. Gyakran mi magunk tartjuk fenn a kapcsolatot a munkával, „Sürgős esetben hívj!” – üzenjük, miközben elvileg „házon kívül” vagyunk. Nem csoda, hogy a jól megérdemelt pihenésről még kimerültebben érkezünk vissza, mint előtte, ráadásul a családunk, társunk sem nézi jó szemmel, ha a tengerparton meetingelünk, vagy a kirándulás közben beszéljük meg a céges ügyeket. 

Mi történik akkor, ha azt mondod: „most nem…?” Hogyan lehet úgy visszautasítani egy kérést, hogy nem bántasz meg másokat, és közben te sem érzel bűntudatot?” Ebben a cikkben arról írok, hogyan mondhatunk asszertívan nemet, amikor szabadságon vagyunk, és miért fontos, hogy ezt meg is tanuljuk.

Miért nehéz nemet mondani szabadság alatt?

A határok meghúzását gyakran belső szorongás, félelmek akadályozzák: 

  • „Megbízhatatlannak tűnök”
  • „Cserben hagyom a csapatot”
  • „Nélkülem hoznak fontos döntéseket”
  • „Inkább nem adom ki a kezemből, ezt túl fontos”
  • „Kiderül, hogy más jobban csinálja”
  • „Lemaradok valamiről, ami engem is érint” 
  • „Legközelebb nem hozzám fordulnak” stb.

Ezek a gondolatok különösen felerősödnek, ha

  • nincs, aki átvegye a feladataidat,
  • mérgező munkahelyi környezetben dolgozol,
  • vállalkozóként / szabadúszóként saját magadért felelsz.

Hogyan csökkentheted a rád nehezedő nyomást?

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a nemet mondás valódi kihívást jelent a mindennapokban. Ebben segít az asszertív kommunikáció, melynek lényege:

  • tisztán, világosan fejezed ki az érzéseidet, szükségleteidet,
  • nem bántasz és nem minősítesz másokat, de képviseled a saját érdekeidet,
  • meghallgatod és megérted a másik fél érzéseit, álláspontját.

Az asszertivitás egyik legfontosabb eleme az „én-üzenetek” használata: 

  • „Úgy érzem, hogy…”
  • „Nekem arra van szükségem, hogy…”
  • „Fontos lenne számomra…”

Ez a kommunikációs módszer nem magyarázkodás, vagy kifogás keresés, hanem önismereten alapuló határhúzás. Fontos, hogy te magad tisztában legyél azzal, mit akarsz, mire van szükséged, és ezt egyértelműen, hibáztatás és minősítés nélkül közvetítsd mások felé. Ne félj beszélni arról, te hogyan érzed magad a helyzetben, hogyan hat rád a szituáció, de maradj nyugodt és tárgyilagos. Ha szükséged van rá, kérj időt és egy kis szünet után folytassátok a beszélgetést. Mondd el, te mit szeretnél és keressétek meg közösen azt a megoldást, amely mindenki számára elfogadható. 

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban?

Képzeld el, hogy épp szabadságon vagy, de már az első nap feladatokkal keresnek meg. Ilyenkor így is válaszolhatsz:

  • „Most szabadságon vagyok, és szükségem van erre az időre a feltöltődéshez. Miután hazaéretem, teljes erőbedobással tudok újra dolgozni.”
  • „Szívesen segítek, ha visszatértem. Javaslom, gondoljuk át, ki tudná átvenni ezt a munkát.”
  • „Köszönöm, hogy rám gondoltál. Szabadságon vagyok, de szívesen ajánlok olyan kollégát / szakembert, aki segíthet neked.”

Jó megoldás, ha előre bebiztosítod magad és gondoskodsz a teendőid átadásáról. Beszéljétek meg a munkatársaiddal, vezetőddel, ki fog helyettesíteni a távollétedben, nézzétek meg, ki mennyire van leterhelve és kinek fér bele esetleges plusz kötelezettség.  Rögzítsétek írásban a vállalásokat, kereteket. Készítsd elő a “terepet”, pl. szükséges információk átadása, feladatok átbeszélése, kommunikáció az ügyfeleid felé stb. Ne félj kiadni a kezedből és másra bízni az ügyintézést: a csapat összetartás is erősödik, ha segítitek egymást és egy következő alkalommal te leszel az, akire számíthat a kollégád. 

  • „A jövő héttől szabadságon leszek, így addig tudok minden nyitott ügyet lezárni, de új feladatot már nem tudok vállalni az azt követő időszakra. Érdemes lenne már most átgondolni, ki tudja majd vinni a feladatot a végéig.”
  • „A leadási határidő sajnos egybeesik a szabadságommal. Mivel elutazom, nem tudom vállalni a feladatot. Szívesen segítek előtte előkészíteni az anyagokat, vagy megnézhetjük, ki tudná átvenni tőlem.”
  • „Köszönöm, hogy engem kerestél ezzel a megbízással. Ha mindenképp velem szeretnél dolgozni, szívesen megbeszélem veled a részleteket, miután visszatértem. Sürgős esetben tudok ajánlani másik kollégát / szakembert, aki a rendelkezésedre áll.”

Tudd: a szabadság nem jutalom, hanem szükséglet

Ne hibáztasd magad, ha pihenni szeretnél. A szabadság

  • nem ajándék, hanem jog és alapvető szükséglet,
  • a mentális egészséged egyik alappillére,
  • a munkáltatódnak is érdeke, hogy kipihenten térj vissza.

Belső megerősítésekkel tudatosítsd magadban:

  • Jogom van pihenni.
  • A szabadság öngondoskodás, nem önzés.
  • A határaim védelme nem elutasítás, hanem önvédelem.
  • Most töltődöm, hogy később újra adhassak.

Ne feledd, ha te nem tartod tiszteletben a saját határaidat, más sem fogja.

Mi történik, ha mégsem tudod teljesen kizárni a munkát?

Előfordul, hogy: 

  • bevétel vagy fontos döntés múlik egy feladaton,
  • kicsi a csapat, és nincs, aki helyettesítsen,
  • számodra megnyugtatóbb, ha napi 20 percet foglalkozol az ügyeiddel

Ez is rendben van – a lényeg, hogy tudatosan hozz döntést, ne félelemből vagy megfelelési kényszerből. Szabj kereteket a munkavégzésnek, és jelezd előre, mi az, amit tudsz vállalni, ha feltétlenül szükséges a jelenléted. 

A „most nem” felszabadító ereje

Nem az a cél, hogy egy pillanatra se nyisd meg a céges levelezést, vagy egyáltalán ne vedd fel a telefont szabadság alatt. Hanem az, hogy tudd, hol van a te határos, és merd azt tisztelettel képviselni. Ha a Balaton parton kapcsolódnál be az online meetingbe, azt is lehet. Ha viszont tényleg pihennél, légy következetes.  A legfontosabb: ne mások elvárásai, hanem a saját ritmusod szerint töltődj.

(Borítókép: Pexels/fauxels)