hero
Nem állnak jól a magyar cégek a digitalizációban, de a járvány fellendítheti a törekvéseket
Az Európai Unió 27 tagállama közül a 23. helyen áll Magyarország a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2021-es mutató alapján. A hazai vállalkozások különösen rosszul állnak az új technológiák alkalmazásában. A COVID-járvány ugyan felpörgette a digitalizációt, azonban a digitális átállás csak akkor lehet igazán sikeres hosszabb távon is, ha a szervezetek átalakítják a belső folyamataikat és könnyen bevezethető, egyszerűen használható megoldásokra állnak át.

A digitális technológiák vállalati integráltságát tekintve Magyarország a 26. helyen áll az Európai Unió (EU) tagállamai között, míg a digitális közszolgáltatásokban a 25. helyen – többek között ez derült ki az Európai Bizottság által tavaly novemberben nyilvánosságra hozott DESI indexből. Az egyes tagországok digitális fejlettségét mérő összesített mutatószám alapján hazánk a 27 EU-tagország között a 23. helyen áll. 

Az adatokhoz csatolt elemzés szerint a hazai vállalkozások mindössze 14 százaléka rendelkezik elektronikus információcserére alkalmas vállalatirányítási rendszerrel, ami az uniós átlag felét sem éri el. Ha csak az elektronikus számlák használatát nézzük, az elmúlt években kismértékben ugyan nőtt, de továbbra is alacsony a penetráció, a cégek csupán 13 százaléka használja azokat, míg a felhőalapú szolgáltatásokat és a mesterséges intelligenciát 17 százalékuk alkalmazza. 

Jó esély van a javulásra

Bár az Európai Bizottság tanulmánya 2021 novemberében jelent meg, még a 2020-as állapotról ad képet. Akkor már érződött a COVID-járvány hatása, a digitalizáció mind az üzleti, mind az állami szektorban kezdett felpörögni, így valószínűleg azóta már javult a helyzet, sőt még tovább javulhat.

„A digitális transzformáció megkerülhetetlen a vállalkozások és a közszolgáltatások területén is, és világszinten egészen elképesztő összeget fordítunk erre a célra: az IDC becslése szerint csak tavaly 1300 milliárd dollár volt az ilyen jellegű költés. Idén még tovább javulhat a helyzet, mivel a digitális átállás az EU helyreállítási tervének és stratégiai autonómiájának egyik legfontosabb eleme, ráadásul döntő szerepet tölt be abban is, hogy a közösség közelebb kerüljön éghajlatpolitikai céljainak eléréséhez. Ez pedig a hazai fejlesztéseket és kormányzati törekvéseket is meghatározza.” – mondta el Szloboda Gábor, a nagyvállalati digitalizációval foglalkozó magyar vállalkozás, az Idya Hungary ügyvezető igazgatója

Ha utálják a digitalizációs változásokat a felhasználók, nem lesz siker

A Boston Consulting Group felmérése szerint a vállalkozások 80 százaléka tervezi, hogy felgyorsítja saját digitális átállását, ugyanakkor az ilyen projektek 70 százaléka nem hozza meg a várt eredményt.A probléma az esetek többségében nem is a technológiával van, hanem az emberi tényezővel. A munkatársak ellenállása az új megoldásokkal szemben, a változás iránt nem teljesen elkötelezett menedzsment, illetve a meglévő, papíralapú folyamatok felülvizsgálatának elmulasztása egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elbukjon a digitális transzformációs projekt. Ezek a problémák sokszor azért is jönnek a felszínre, mert a megoldások, szoftverek komplikáltak, nehezen alkalmazhatóak vagy nem illenek a működési környezetbe, így nem könnyítik, hanem inkább nehezítik a munkát.” – hangsúlyozta az Idya vezetője.

Szloboda Gábor szerint csak akkor hozhat tartós változást és jelentős fejlődést a digitális átállás, ha az érinti a belső folyamatokat is. „Igazi előrelépés csak akkor várható, ha a fejlesztés átfogó és közben „házon belül” nem silószerűen elkülönülő rendszerekkel, papírokat egymás között „tologatva” dolgoznak, a munkatársak.” – összegezte.