A hétfő gyűlölete nagyon régi toposz, a Garfield-képregényektől a szitkomokon át a virális mémekig tele van ezzel a kultúránk. Nem egykönnyű eldönteni, rontott vagy javított mindezen a távmunka - már akinek van ilyen lehetősége. 

A villamoson zötykölődés helyett az ágy szélén a laptop kinyitása kényelmesebb lehet. De rontja is a munka és a magánélet korunkban amúgy is borzalmasan nehezen megtalálható egyensúlyát. Sok esetben azonban nem is a hétfő önmagában rossz, egyszerűen a munkahellyel van gond, ezért nem szeretjük magunkat újra belevetni a tennivalókba. 

1. Elfáradunk a hétvégén.

Bár a többségünk szeret úgy gondolni a hétvégére, mint ami csupa pihenés és kellemes időtöltés a barátokkal, ez is igényel jelentős, akár a hétköznapinál is több energiát. Ettől persze a szocializáció nagyon fontos, hiszen társas lények vagyunk, az is jó, ha a hétvégén sokat tudunk aludni. Elképzelhető azonban, hogy ezek után hétfőn fáradtan ébredünk, amivel már el is van rontva a hétkezdés.

2. Oda a szabadság érzése.

A leggyakoribb ok, amiért rossz a hétvégét otthagyni, banális: az ugyanis alapvetően tényleg két nap pihenés és szórakozás tud lenni. Még az előzőek mellett is tele van olyan mozzanatokkal, amik segítenek megnyugodni. Később kelhetünk, elmegyünk enni egy jót (mostanában elhozni...), iszunk egy sört a barátainkkal stb. Ebből aztán nehéz lehet átállni újra a munka világába, ami azért általában ennyire nem felszabadult.

3. A hétfő-itiszed valójában munkahely-itisz.

Sokan vannak, akik nem szeretik az állásukat, és ezt a testük is megérzi a munkahely okozta stressz miatti adrenalin következtében. Ha nem úgy mész be reggel, hogy bár sose kéne többet itt dolgozni, akkor nem jellemző rád kritikus mértékben a mértékben a szorongás és a vasárnap esti lehangoltság. Persze ebben az esetben is lehet számos stresszfaktor, például most éppen a pandémia okozta bizonytalanság, amely sajnos akkor talán még inkább játszik, ha kedveli az ember a munkáját és nem szeretné feladni, elveszíteni azt.

4. Nem vagy felkészült a munka folytatására.

Ha vasárnap nem tudtunk előkészülni a hétfői kezdésre, akkor szinte biztosan stressztől szorongva megyünk be az irodába. Előfordul, hogy sokakat “nem visz rá a lélek", hogy normálisan felkészítsék önmagukat a hétfői melóra, ez jó eséllyel erős jelzés az előző pontunkra vonatkozóan.

5. Beleivódott a kultúránkba.

A cikkünket is ezzel kezdtük. Mémek, sorozatok, beszólások, mindenhol ott van. Gyakorlatilag olyan közhellyé vált a “már megint hétfő van", mint a másoknak ásott verem vagy a takaró és a nyújtózkodás esete. Meg persze ezt erősíti a népszerű ellenpólus is, az úgynevezett “végre péntek".

6. Problémád van a munka-magánélet egyensúllyal.

Ez a pont az, ami most különösen nagy kihívást jelent. Konkrétan van, aki szállodai szobát bérel csak azért, hogy egy másik épületben melózzon, mint ahol alszik. De a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása eddig is különösen fontos probléma volt, amivel akkor is kell foglalkozni, ha majd egyszer túl lesz az emberiség a járványon. A hétfő iránt táplált negatív érzelmeink sokszor a szervezetünk jelzései is arra, hogy lassítsunk, és tartsunk egy kis szünetet.

7. Szociális szorongásod van.

Sokan vannak, akiknek általánosságban nehézséget jelentenek a társas interakciók. Erre még rárakódik az, hogy a munkatársainkat az esetek többségében nem mi választjuk meg és szinte kizárt, hogy mindegyikükkel egyformán jól kijöjjünk. Ráadásul a munka során muszáj másokkal érintkeznünk, hiszen a többségnek ez a munka elengethetetlen feltétele.

8. A változásoktól félsz.

A hét első napja egy csomó új dolgot hozhat, márpedig nagyon gyakori jelenség, hogy az ember tart a változásoktól. Függetlenül attól, hogy az milyen, vagy attól, hogy akár jót is hozhat neki. Ez különösen igaz lehet azokra, akik éppen nehéz életszakaszon mennek át (mint mostanság mindenki...).

9. Nem tudod előre, mit tartogat a hét.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a legfelkészültebbeket is egy csomó váratlan kihívás érheti a héten (és tudjuk, hogy “a legfelkészültebbek" csak a béna motivációs előadások világában léteznek). Innentől kezdve érthető, ha nehezen hisszük, hogy “túl tudjuk élni a hetet".

10. Valójában a hétvégének élsz.

Gyakori jelenség, hogy az emberek úgymond kettős életet élnek. Hétközben dolgoznak, bejárnak az irodába, a fizetésükből kifizetik a számláikat, de közben hétvégén élnek igazán, amikor lazulhatnak, elmehetnek szórakozni stb. Ennek a kettőnek a határán válik igazán a “végre péntek" és a nehéz átmenetel a hétfőbe. Ugyanakkor ez jelezheti leginkább, hogy a szabadidőnkben néha érdemes felnézegetni az álláshirdetési oldalakra is, és elgondolkodni a váltáson.

(Borítókép: Kaboompics .com, Pexels)