A magyar gazdaság 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, miközben az éves átlagos infláció ugyanilyen mértékben, 1,8 százalékra mérséklődhet – ami jóval kedvezőbb a korábbi várakozásoknál. A növekedést továbbra is elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák, míg a beruházások egyelőre gyengék maradtak. Az MBH Elemzési Centrum szerint 2027-ben 2,5 százalékos, 2028-ban pedig 3,0 százalékos GDP-bővülés következhet, amennyiben a beáramló uniós források mellett az új ipari kapacitások, valamint a javuló külső kereslet is segíti majd a növekedést. 

„Idén 1,8 százalékos GDP-bővülést várunk, de középtávon kedvezőbbé válhat a kép, ha az EU-források felhasználása gyorsul, a vállalati beruházások élénkülnek, valamint az új ipari és technológiai kapacitások találkoznak a növekvő külső kereslettel. Bíztató, hogy az ipari termelés idén – hosszú idő után – végre érdemi növekedést mutat, és az is jó hír, hogy a német ipari hangulatindexek az iráni helyzet ellenére javulnak” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A növekedést ugyanakkor továbbra is jelentős külső kockázatok övezik. Az európai gazdaság strukturális gondjai, a geopolitikai feszültségek és a költségvetési konszolidáció is fékezhetik a bővülést, miközben az euróbevezetéshez szükséges hiánycsökkentés szintén szűkítheti a gazdaságban meglévő forrásokat.

Az elmúlt hónapokban váratlanul kedvező árfolyamatok indultak meg, melyek következtében júliusban közel tízéves mélypontra, 1,2 százalékra csökkent az infláció. „A pozitív fordulat közepette az idei és a jövő évi inflációs várakozásunkat érdemben csökkentettük. Jelenlegi előrejelzésünk szerint 2026-ban 1,8 százalékos lehet az átlagos infláció, míg 2027-ben jó eséllyel 2,5-3 százalék között alakulhat az éves átlagos drágulási ütem. Ez azt jelenti, hogy az infláció akár tartósan a jegybanki toleranciasáv alsó felében maradhat” – hangsúlyozta Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.

A szakértők szerint ugyanakkor az energiaárak alakulása, a közel-keleti konfliktus, valamint idővel az aszály kedvezőtlen hatásai áremelkedési kockázatot jelenthetnek. Fontos az is, hogy az előrejelzés már nem számolhatott a napokban bejelentett, dohánytermékekre vonatkozó jövedékiadó-emeléssel, ami idén 0,1, jövőre 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az inflációt. Az inflációs cél kilátásba helyezett csökkentése, amennyiben nem egy lépésben történik meg, könnyebben fenntartható lehet.

Foglalkoztatottság, bérdinamika

Az MBH szakértői szerint a hazai a munkaerőpiacon jelenleg nem látható egyértelmű trend. Az év eleji mélypontról több havi cikk-cakkozás után a foglalkoztatottak száma júliusban új éves csúcsra emelkedett és szintén kedvező, hogy a gazdaságilag aktívak száma – a potenciális munkaerő – is érdemi, közel 37 ezres növekedést mutatott a legutóbbi adatok szerint.

Azt azonban látni kell, hogy a korábbi évekkel szemben a nyári szezonális növekedés júniusban elmaradt a foglalkoztatottság terén, a júliusi növekmény azonban a korábbi évek átlagánál nagyobb növekedést jelent. Egyhavi kedvező adatból egyelőre nem vonnánk le messzemenő következtetéseket, a foglalkoztatottak száma hosszú ideje hullámzóan változik. A munkanélküliek számának hónapok óta tartó csökkenése megállt az év közepén, a munkanélküliek száma már a második egymást követő hónapban emelkedett júliusban. A munkanélküliségi ráta májusban 4,3%-on alakult még, majd fokozatos emelkedése látható, legutóbb, júliusban 4,5%-on alakult.

A kilátásokat ellentétes folyamatok befolyásolják. A konjunktúra az iparban egyértelműen javul, ugyanakkor az energiaárak emelkedése, az energiavészhelyzet, az aszályhelyzet, valamint a vállalkozások továbbra is gyenge beruházási kedve továbbra sem utalnak arra, hogy a nagyon közeli jövőben gyors foglalkoztatásnövekedés indulna be. A friss hazai konjunktúramutatók szerint a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága tovább mérséklődött augusztusban és a negatív demográfiai trend is erős, már 7 millió 100 ezer fő alatt a munkaképes korú népesség.

A globális trendeket figyelembe véve, nem túl megnyugtató, hogy a nagyvállalatok az AI fejlődésével párhuzamosan létszámleépítés mellett dönthetnek. (Ugyanakkor az utóbbi hónapokban egyre több az olyan anekdotikus információ, hogy sok vállalat túlbecsülhette az AI munkaerőmegtakarító lehetőségeit.) Egyelőre még nem számolunk azzal, hogy érdemi javulás következzen be a munkaerőpiacon, így 2026-ra továbbra is 4,5% körüli munkanélküliségi rátát várunk. 2027-ben, ha a gazdaság erőre kap, fokozatosan élénkülhet a munkaerőpiac is, de a munkanélküliségi ráta csak szerény javulást mutathat várakozásunk szerint.

Fontos kérdés a bérdinamika várható alakulása, ebben ugyanis egyértelműen változás várható a korábbi évekhez viszonyítva. A csökkenő inflációs kilátások, az egyelőre még relatíve mérsékelt konjunktúra, illetve a legfrissebb béradat vártnál jóval alacsonyabb alakulása arra enged következtetni, hogy a 2023-2024 óta látható, gyors reálbér emelkedés érdemben mérséklődhet a következő negyedévekben. Mindez a termelékenység várható növekedésével is sokkal jobban összhangban lenne, mint a korábbi években.

Korábban is jeleztük, hogy arra számítunk, hogy az év végéhez közeledve lassulhat a bérnövekedés mértéke, de ezzel együtt is az éves átlag idén 9% felett alakulhat. 2027-ben visszafogottabb, 6% körüli ütemmel számolunk, a jövő évet tekintve a korábbi 3 éves bérmegállapodás várható felülvizsgálatát is figyelni kell. A reálbérek emelkedése – amely fegyverpénz nélküli januári béradattal számítva az első negyedévben átlagosan 7,3%, a második negyedévben 6,4% - az első félévben még jelentősen alátámasztotta a fogyasztást.

Várakozásunk szerint a harmadik negyedév még a második negyedévhez hasonlóan alakulhat, de év végére 3% környékére lassulhat a reálbérnövekedés, ami a fogyasztást a korábbiakhoz képest mérsékeltebben tudja csak támogatni. Ugyanakkor ez sokkal jobban összhangban van a termelékenység várható növekedésével, mint a korábbi években jellemzően bőven 5% felett alakuló reálbéremelkedési ütem, bár még mindig valamelyest meghaladhatja azt.