Munkahelyi hatékonyságunkra is hatással van a gyerekkori mentális jóllét
A gyermekkori mentális egészség nemcsak az egyéni jóllét, hanem a hosszú távú foglalkoztathatóság szempontjából is kulcstényező, derül ki az IPPR legfrissebb kutatásából, amely a Brit Kohorszvizsgálat 1970 adatait elemezte, mintegy 6000 fő életútján keresztül – írja a The Guardian.
A kutatás eredményei szerint azok a gyermekek, akik súlyos mentális vagy viselkedési zavarokkal küzdöttek, 68 százalékkal nagyobb eséllyel szembesülnek felnőttként tartós munkaképesség-csökkenéssel, illetve 85 százalékkal nagyobb arányban tapasztalnak depressziós tüneteket 51 éves korukra. A fizikai egészségügyi problémák szintén jelentős kockázatot jelentenek: ezek az érintettek 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel válnak részben vagy teljesen munkaképtelenné felnőttként.
Dr. Jamie O’Halloran, az IPPR vezető kutatója kiemelte:
„A korai beavatkozás a testi és lelki egészségi problémák esetén segíthet megelőzni a későbbi betegségeket és a munkaképtelenséget. Ez nemcsak az egyének életét javítja, de csökkenti az állam terheit is.”
Gazdasági kérdés az egészségmegőrzés
A jelentés rávilágít arra is, hogy a prevenciós szemlélet nem csupán egészségpolitikai kérdés, hanem gazdasági és HR-vonatkozásban is meghatározó tényező. Az IPPR egy korábbi becslése szerint az Egyesült Királyságban a munkahelyi megbetegedések rejtett társadalmi és gazdasági költsége meghaladja a 100 milliárd fontot évente (forintban sok-sok számjegy). Míg 2018-ban egy dolgozó átlagosan 35 napot vesztett el betegségek miatt, ez a szám mára 44 napra nőtt – nagyrészt a mentális egészségi állapot romlásának következményeként.
Amy Gandon, a szervezet szakértője szerint: „Egymást váltották a kormányok, de egyik sem nézett szembe a rossz gyermekkori egészségi állapot hosszú távú következményeivel. Ha ez a kormány komolyan gondolja, hogy megelőzésre épülő rendszert akar kiépíteni, most kell határozott lépéseket tennie a gyerekek és fiatalok jövője érdekében.” Hozzátette:
„A pozitív eredményekre nem kell évtizedeket várni – már néhány éven belül munkába álló fiatalok egészségét, lehetőségeit és életkilátásait is javítani lehet egy jól célzott, most meghozott döntéssel.”
„A megelőzés többet ér, mint az utólagos kezelés”
A brit kormány közben a megelőzés irányába tett lépéseket: közel egymillió újabb gyermek számára tették elérhetővé az iskolai mentálhigiénés támogatást. Ezen kívül 680 millió font pluszforrást különítettek el mentálhigiénés szolgáltatásokra, 8500 új szakembert toboroznak, és további 345 ezer terápiás kezelést indítanak el.
A brit Egészségügyi és Szociális Minisztérium szerint: „Ez a jelentés is megerősíti, hogy a megelőzés többet ér, mint az utólagos kezelés.”
Az IPPR javasolja, hogy a kormány kiemelten védje a gyermekekre és a megelőzésre szánt költségvetési kiadásokat, és bővítse a gyermekjogi biztos szerepkörét is.
Mindeközben Angliában az elmúlt egy évben 10%-kal emelkedett a sürgősségi gyermek-pszichiátriai ellátásra irányuló beutalások száma. A hosszú várólisták miatt sokan csak krízishelyzetben jutnak ellátáshoz – ami jól mutatja, hogy a prevenciós szemlélet a gyakorlatban is sürgető feladattá vált.
(Borítókép: Pexels/Pixabay)
