Van lehetőség bőséggel a digitális világban?
A magyarok bő háromnegyede (78 százalék) szerzett már új ismeretet digitális tanulás révén, és minden negyedik magyar felnőttnek segített már megszerezni egy munkalehetőséget egy online tanulással elsajátított ismeret – ezek a legfontosabb megállapításai a Telekom megbízásából készült, a magyarok digitalizációval kapcsolatos véleményét vizsgáló attitűdkutatásnak.
Az országosan reprezentatív, 18-65 év közöttieket kérdező felmérésben a válaszadók 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért a kijelentéssel, miszerint a digitális világ tele van lehetőségekkel. Kiemelkedően magas volt az egyetértés ezzel az állítással a jelenleg is munkát keresők körében. Szintén sokan vallják – a megkérdezettek 88 százaléka – hogy a digitális jártasság az élet számos területén jelent előnyt.
Milyenek az esélyei annak, akinek nincsen digitális képzettsége?
A többség úgy látja, hogy ha valakinek hiányosságai vannak digitális téren, az rosszabb eséllyel indul a munkaerőpiacon – még akkor is, ha egyébként minden szükséges képzettsége megvan. Mindezek ellenére minden második megkérdezett (54,6 százalék) úgy érzi, fejlesztenie kellene digitális ismereteit. A nők közül szignifikánsan többen mondták a felmérés során, hogy szükségük lenne a digitális ismereteik fejlesztésére ahhoz, hogy magabiztosabban használják ezeket a megoldásokat. A digitális világban rejlő lehetőségeket felismerők és az ismereteik fejlesztésére szorulók aránya közötti különbség azt jelzi, hogy egyelőre még jóval többen látják a digitalizációban rejlő személyes előre lépési lehetőségeket, mint amennyien ténylegesen élnek is vele.
Csak az 50 fölötti korosztály többsége gondolja úgy, hogy a digitális képességek manapság túlértékeltek.
Nagy egyetértést hozott az attitűdkutatás során a mesterséges intelligencia hasznosságára utaló kérdés is. A megkérdezettek 81 százaléka válaszolta azt, hogy a mesterséges intelligencia nagyon sok jól hasznosítható lehetőséget jelent, ugyanakkor a válaszadóknak csak a 37 százaléka használja rendszeresen a mesterséges intelligenciát mindennapi feladataihoz, például email vagy üzenetek írására. Ezt is elsősorban a fiatal, magasabban képzett városi lakosság és a diákok válaszolták. A felmérésben résztvevők 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri ugyan a mesterséges intelligencia fogalmát, de nem használja azt a mindennapjaiban.
A megkérdezettek 14 százaléka vallotta, hogy hallott ugyan az AI-ról, de nem tudja pontosan, mi az, 4 százalék pedig magát a fogalmat sem ismeri. A felmérés során minden 3. válaszadó (35 százalék) mondta, hogy a mesterséges intelligenciát kifejezetten félelmetesnek tartja, ez adódhat a nem megfelelő ismeretből, a használatához szükséges tudás hiányából, vagy egyszerűen csak a mesterséges intelligencia megoldások újszerűségéből.
A felmérés eredményei alátámasztják annak a kísérletnek a tapasztalatait, amelyről a Telekom jelenleg is futó kampányfilmje szól: a filmre vett csoportaktivitás azt szemlélteti, hogy a különböző digitális érettséggel rendelkezők között milyen különbözőségek jelentkezhetnek, miközben a digitális képességek az egyén, a csoport és a társadalom szintjén is fejlődést hozhatnak.
(Borítókép: Unsplash/Growtika)
