hero
Becsült olvasási idő: 2 perc
Kutatás: ennyire népszerű hazánkban a harmadik világbeli munkavállalók alkalmazása

A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendeletén karácsonykor módosított a kormány. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, illetve a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekciójának elnöke szerint a munkaerő-kölcsönző cégek körében, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen végzett kutatásunk alapján a minősített munkaerő-kölcsönző cégek mintegy fele érzi úgy, hogy a törvénymódosítás elbizonytalanította a munkáltatókat. Egyelőre a munkaerő-kölcsönző cégek többsége is úgy véli, hogy nehezebb a munkaerő-tervezés a jelenlegi szabályozási környezetben. 

A munkáltatók ötödénél nőtt, közel felénél csökkent a külföldi munkaerő-igény

A törvényi változások értelmében 35 ezerben maximalizálta a kormány a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát 2025-ben. Egyúttal jelentősen csökkentették azoknak a harmadik országoknak a listáját, ahonnan behozható külföldi munkaerő. A változások hatására a munkáltatók óvatosabbak lettek a külföldi munkaerő-kölcsönzésben, de az alacsony gazdasági növekedés miatt egyes iparágakban a munkaerő-kereslet egyébként is visszaesett.  Az elmúlt 2-3 hónapban a munkáltatók 18 százalékánál nőtt, míg 45 százalékánál csökkent a kereslet a harmadik országbeli munkavállalók iránt, a többi szervezetnél nem tapasztalható változás a külföldi munkaerő-igény terén – derül ki a kutatásból. 

A Fülöp-szigetek továbbra is kiemelt fókuszország a toborzásban

A harmadik országbeli vendégmunkások jellemzően jelenleg is olyan munkakörökben dolgoznak, ahol egyébként is rendkívül nehéz magyar munkavállalót találni. Külföldi munkaerő-igény esetén a törvénymódosítások életbe lépése óta eltelt időszakban a minősített kölcsönzők legnagyobb arányban a Fülöp-szigeteken toboroznak munkavállalókat Magyarországra, de Ukrajnában is jelentős a toborzói tevékenység. Szerbiában a megkérdezett kölcsönző vállalatok közel fele keres munkavállalókat a magyar munkaerőpiacra. 

„Magyarországon jelenleg az ukránokat követően a legnagyobb arányt a vendégmunkások között a Fülöp-szigetekiek képviselik, a nekik évente kiadott vendégmunkás-engedélyek száma nő a legdinamikusabban. Úgy tűnik, ez a tendencia a törvénymódosítás hatására sem változott. Az elmúlt időszak tükrében egyelőre úgy látjuk, a munkaerő-kölcsönző cégek részéről jóval összetettebb munkát és stratégiát igényel jelenleg a külföldi munkaerő behozatala, de a HR szolgáltatók igyekeznek továbbra is naprakészen reagálni a munkaerőpiaci kihívásokra és a változó gazdasági környezetre” 

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

A minősítés feltételein is szigorított korábban a kormány 

A korábbi törvényváltozások alapján a minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek évente újra kell minősülniük, hogy megtarthassák minősített státuszukat. Ennek egyik feltétele továbbra is, hogy az éves átlagos statisztikai állományi létszámuk elérje a legalább 1000 főt, melyből 500 főnek magyar munkavállalónak kell lennie. További követelmény, hogy az év közbeni létszámnövekedés legalább 30 százalékát magyar vagy ukrán munkavállalók kell, hogy adják.  A megkérdezett HR szolgáltatók 90 százaléka most úgy látja, a nehezített körülmények között is sikerül teljesíteni a feltételeket.

(Borítókép: Pexels/Pixabay)