Egy friss tanulmány szerint a mesterséges intelligencia jólétével és morális jelentőségével foglalkozni kell, még ha sokan szkeptikusak is ezzel kapcsolatban. „Még ha valószínűtlen is, nem lenne bölcs teljesen elvetni a tudatos AI lehetőségét”– mondja Anil Seth idegtudós. A kutatók szerint két alapvető képesség szükséges ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia erkölcsössé váljon: a tudatosság és az akaratlagos cselekvés.
Miért fontos a kérdés?
Ha egy AI-rendszert egyszerre tekintünk érző lénynek és puszta gépnek, az súlyos problémákat vethet fel. Rossz, ha egy szubjektumot tárgynak kezelünk – gondoljunk csak az állatkísérletekre –, de az is gond, ha egy tárgyat érző lényként kezelünk. A tudatosság akár véletlenszerűen is kialakulhat egy mesterséges rendszerben, például amikor az észlelés, a megismerés vagy az akaratlagos cselekvés fejlett szintje mellékhatásként „összerakja” a tudatot.
A szakértők szerint a metakogníció, vagyis a saját gondolatok modellezése, kulcsfontosságú a tudatosság és a döntéshozatal szempontjából. Ez pedig a mesterséges intelligencia egyre nagyobb kognitív kapacitásával nem is tűnik elérhetetlennek. Egy friss szakmai közlemény már világossá teszi:
„Bármikor el tudunk képzelni olyan mesterségesintelligencia-rendszereket, amelyek érzésekkel és akár emberi szintű tudattal rendelkeznek.”
Már most is emberibbnek tűnnek
Az AI-rendszerek ma már egyre emberibb módon beszélgetnek, és látszólag átgondolt döntéseket hoznak. Bár ezek még nem valódi erkölcsi cselekedetek, a jövőben reális lehetőség, hogy a mesterséges intelligencia erkölcsi szintre emelkedik. Ha ez bekövetkezik, a kérdés nem az lesz, hogy hogyan használjuk őket, hanem hogy milyen viszonyt alakítunk ki velük – és vajon ők hogyan tekintenek majd ránk.
