hero
Kortárs művészettel akár versenyelőnyt is szerezhetnek a vállalatok
A kortárs művészetekkel való harmonikus és hangsúlyos kapcsolódással a vállalatok igen könnyen stabil versenyelőnyt szerezhetnek a pályatársakkal szemben – állítja Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) igazgatója. Számos olyan külföldi és hazai példával találkozhatunk, ahol a vállalatok nyíltan élnek a kulturális pozicionálás eszközével, ezzel remek példát mutatva az üzlet és a művészet eredményes összefonódására.
Nem érhető el leírás a fényképhez.

 „A globális fenntarthatósági trendeknek megfelelően egyre több elvárásnak kell eleget tenni a vállalatoknak.” – kezdi Gajzágó György, kortárs művészeti szakértő – „Ezeknek az elvárásoknak részben társadalmi-kulturális szerepvállalási programokon keresztül kívánnak megfelelni. Ha jól csinálják, az egyértelmű társadalmi hasznon túl ez akár üzleti hasznot is hozhat számukra.” 

A fenntarthatósági törekvéseiről ismert  Siemens aktív szerepvállalásával valósulhatott meg például a „Német művészet Kínában” című csoportos kiállítás Pekingben, a BMW pedig – Independent Art Guide by Independent Collectors címmel indított kezdeményezést. Felvetődhet a kérdés, hogy vajon miért fontos ezeknek a cégeknek, hogy ilyen, az üzleti profiltól látszólag idegen területekre is komoly anyagi és emberi erőforrásokat fordítsanak B2A (Business to Arts) konstrukcióban.

Egyrészt a művészetek – különösen a kortárs művészet – támogatásával a vállalatok magukhoz tudják vonzani azt a szofisztikált felső réteget, amely megteheti, hogy kortárs gyűjtéssel foglalkozzon.” – magyarázza Gajzágó György – „Másrészt a kultúra nem öncélú és hozzájárulhat az emberek jólléhez.  Az üzleti szektor vezetői észrevették, hogy a napi rutin kiöli az emberekből az érzelmi intelligenciát, ami elengedhetetlen nemcsak a jó döntésekhez, de a mindennapi munkavégzéshez is. Ezért szükséges „bevinni a rendszerbe” egyfajta érzékenyítést, ami nemcsak feltölt érzelmileg, de tágítja a világképet, és rávilágít a valódi prioritásokra is. Ilyen egy jó könyv, a zenehallgatás, a film, a mozi, a színház, a művészeti közegben való megmártózás: múzeumok, kortárs kiállítások, vagy éppen a műgyűjtés.” 

S hogy ez miért lehet fontos akár nemzeti szinten is?  

„Az innováció alapja a kreatív gondolkodás. A kreatív gondolkodás pedig a művészeti nevelésből és a megfelelő, gondoskodó neveltetésből eredeztethető. Ha egy gyermek 10–15 éves kora között megkapja azokat a lehetőségeket és impulzusokat, amelyek szabadságot és sokirányú készségeket adnak neki (pl. zene, tánc, színjátszás, művészet) akkor meg tudnak nyilvánulni azok a rejtett képeségek, amelyek kibontakoztatásával lehet majd később matematikus, közgazdász, fotós, orvos vagy éppen művész.” 

mondja a szakértő.

A B2A olyan céges aktivitásokat foglal magába, melyekkel a cég (a brand) üzen a művészvilágnak. Ezek általában meghirdetett művészeti programok, pályázatok, díjak és ösztöndíjak. Ezek az üzenetek azt közvetítik, hogy a cégnek a profiton túlmutató motivációi is vannak: például fontosnak tartja a humán értékeket, valamint a mindenkit érintő művészetet és kultúrát – amely az innovációk egyik kiapadhatatlan forrása.