Egy friss felmérés szerint a 25–29 év közötti magyar fiatalok 40 százaléka még mindig otthon lakik. Fekete Marianna, az SZTE szociológusa az Indexnek elmondta, a mai huszonévesek számára az életkezdés anyagi és mentális terhei is óriásiak. Míg egyesek képtelenek megfizetni az önálló élet költségeit, másokat a túl sok lehetőség bénít meg.
„A fiatalság nem homogén csoport, egy budai, gazdag családban élő fiatal és egy borsodi falusi fiatal között semmi közös nincs az életkorukon kívül”
– mondta Fekete.
A mamahotel és a döntési bénultság
Az elmúlt másfél évtizedben drámai mértékben nőttek az ingatlan- és albérleti árak. Egy mai fiatal önállósodása komoly családi támogatás nélkül szinte lehetetlen, ezért sokan a mamahotelt választják. Mások, akik anyagilag képesek lennének a független életre, a rengeteg döntési lehetőség között nem találják meg a saját útjukat.
„A kapunyitási pánik lényege, hogy a fiatalok sok mindent szeretnének, de a lehetőségek súlya alatt képtelenek cselekedni”
– fogalmazott a szociológus.
A huszonévesekre jellemző mentális terheket tovább fokozzák a világválságok, amelyek egymást érik. A Covid-járvány, az infláció és a háborús bizonytalanság miatt sokan érzik úgy, hogy a jelen és a jövő egyaránt instabil.
Covid-generáció vagy világválságok ifjúsága?
Az MTA egy 2021-es kutatása szerint a fiatalok számára a járványidőszak nem hozott létre egyértelműen új generációs identitást. Bár a fiatalok beszélgetéseiben a járvány már alig jelenik meg, a bezártság élménye, a mentális egészség fontossága és az offline kapcsolatok felértékelődése maradandó nyomot hagyott.
„Ez nem egy Covid-generáció, hanem a világválságok ifjúsága”
– mondta a szakértő. Hozzátette, hogy a generációk mindig utólag, évtizedekkel később definiálódnak, így idővel talán másképp látjuk majd ezt a korosztályt.
