Személyes életünkben ez az az időszak, amikor megfogadjuk, hogy nem halogatjuk tovább az életmódváltást és január 2-a már az edzőteremben köszönt ránk.
Az újév eleje a legideálisabb időszak arra, hogy megreformáljuk, megújítsunk egy szokásunkat vagy tevékenységünket.
A megújulással mindig valamilyen pozitív változást akarunk létrehozni, hogy hatékonyabbak legyünk és győztesen kerüljünk ki a céljainkkal és az álmainkkal folytatott csatáinkban.
Megújulás a munkahelyen
A januári évkezdet a folyamatosan változó piaci feltételekkel megfűszerezve a szervezetekben is meghozza a megújulási kedvet. Megfigyeltem, hogy ott, ahol ezt az utat tudatosan keresik, gyorsabban reagálnak a környezeti kihívásokra. Olyan erőforrásokból építkezhetnek, amelyek más nézőpontból láttatják a külvilágban zajló eseményeket és a belső szükségszerűségeket.
Minden vezető és vállalkozó vágya, hogy bárcsak az általa vezetett csapat egy varázsütésre megújulna és javulna a teljesítménye. Ehhez azonban következetes vezetői és munkavállalói együttműködésre van szükség, és ez a tudatos építkezés jóval korábban kezdődik, mint az adott évkezdet.
Mi kell a szervezeti megújuláshoz, hogy ne csak vágyálom maradjon?
Számos komponens közül álljon itt most három:
1. Kockázatvállaló légkör
Ott épül ki, ahol a szervezeti légkör és kultúra lehetővé teszi, hogy a munkavállalók merjenek személyes kockázatot vállalni, nyíltan beszélni a problémákról, a hibákról. A vezető feladata, hogy ehhez bizalmi légkört teremtsen és bátorítsa a kockázatvállalást.
2. A megújulás nem beleszürkülést jelent!
Kétirányú (top to bottom és bottom-up), aktív jelenlétre van szükség mindenki részéről a folyamatban: ötletelésre, kreativitásra, átgondolt javaslatokra a céges és személyes értékek mentén, hatékony átzsilipelésre a régiből az újba.
A fentiek mellett a személyes példamutatás, a kommunikáció, a támogató jelenlét, az empátia is nélkülözhetetlen kellékek.
3. A megújulás nem feltétlenül jelent drasztikus átalakításokat!
- Kezdjünk kisebb, fokozatos lépésekkel, amelyek nem hoznak okvetlenül látványos átalakulást (például a céges logó megújítása).
- Céltudatos, apróbb reform is hozhat megújulást és lehet nagy hatással a szervezetre.
Az eredményes újításokhoz érdemes az alábbi kérdésekre megkeresni a válaszokat:
- Mi a miértünk és hova akarunk eljutni?
- Hol érdemes megújulni?
- Mit akarunk megújítani?
- Hogyan akarjuk a transzformációt?
- Mikor akarjuk?
Megújulás érhető el, ha
- átgondoljuk a folyamatainkat (például a zöld energiaforrások bevonásával),
- újra felfedezzük azt, amivel már rendelkezünk (például egyszerűsítünk egy meglévő munkafolyamatot),
- átpozícionáljuk azt, amire szükségünk van. (például megvizsgáljuk, hogy a megújuláshoz rendelkezésre áll-e a kitűzött határidőre a megfelelő erőforrás),
- rendszeres időközönként értékeljük a megújulás menetét, szükség esetén módosítsunk és adjunk visszajelzést az eredményekről.
A megújulás része az is, hogy alkalmanként megállunk és megünnepeljük egy adott időszak eredményeit.
A megújulás kulcsa tehát a tudatos keresés, tervezés, fejlesztés, értékelés és folyamatos visszajelzés.
Azokban a szervezetekben, ahol ezt a munkát céltudatosan végzik, ott gyorsabban reagálnak a környezeti hatásokra és harcedzettebben veszik fel a küzdelmet a kihívásokkal.
Legyen ez az év a tudatos megújulás éve!
