Amit elöljáróban lényeges kiemelni és a vállalati szférában is követendőnek tartok: az igény- és állapotfelmérés, a stratégiában való gondolkodás, wellbeing-stratégia létrehozása, célok és részcélok kitűzése, felelősök, felelős szervezeti egységek megjelölése, a mentális és fizikális egészség együttes fontossága, a prevenció, az edukáció, a kommunikáció, valamint a közösségi terek.
A három éve alapított Semmelweis Egészségfejlesztési Központ prevenciós szolgáltatásaival, valamint oktatási és kutatási tevékenységeivel járul hozzá a hallgatók és dolgozók jóllétéhez. Dr. Papp Magor külön kiemelte, a jóllét beépüléséhez „menővé kell tenni” az egészségmegőrzésünkhöz kapcsolódó ügyeket. A Központ által kifejezetten erre a célra készített „Egészség elvitelre” című interaktív könyv a laikusok számára is emészthető módon beszél az életmódunk fontos területeiről, és teendőinkről, kiegészítve online tartalmakkal.
„Wellbeing a Szegedi Tudományegyetemen” címmel tartotta Dr. Mátyás Dénes, a Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság, Stratégiai Menedzsment Igazgatóságstratégiai menedzsment igazgatóhelyettese az előadását. A munkavállalók és hallgatók jóllétéhez véleménye szerint a következők járulnak hozzá: dolgozói/hallgatói kártya különböző városi kedvezményekkel, sportolási lehetőségek, ingyenes nyelvi és egyéb kurzusok (pl. Coursera). A munkavállalóknak (egyetemi és főiskolai docens, egyetemi és főiskolai tanár) ezen felül járhat az alkotói szabadság 7 évente akár egy évre és a beiskolázási támogatás a gyerekeseknek.
Prof. Dr. Kiss István, a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatója, egyetemi tanár, „Wellbeing a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán” címmel tartotta meg előadását. A stratégiai pillérek („POTE Pillars”) iránt a vezetés elkötelezett. 4 éve van tudatos építkezés,. 4 pillért alakítottak ki:
1. tanulási kultúra, 2. épített környezet, 3. tudomány és innováció és a 4. wellbeing pillér, azon belül részterületek: az egészségmegőrzés szempontjainak, eszközeinek kidolgozása, a sportolás céljainak, lehetőségeinek meghatározása, az egészséges étkezési lehetőségek, a mentálhigiénés szükségletek fenntartása, bővítése és a wellbeing szemlélet integrálása a teljes karon. Cél, hogy a munkatársak és hallgatók egy közösség részeként érezzék jól magukat mind fizikálisan, mind mentálisan. A wellbeing-koncepciónak, amely egy tudatosan tervezett, igényfelmérésre is épülő, stratégiai gondolkodást és stratégiai célokat tükröző koncepció, a legfontosabb elemei és példái:
1. egészségtervezés,
2. testi egészség és környezeti elemek (pl. egészséges táplálkozás, egészséges kínálattal megfelelő étterem, ergonómiai szempontok),
3. mentális egészség (Egészségpszichológiai Konzultációs Szolgálat munkatársaknak és hallgatóknak, life coaching, tréningek, workshopok stresszkezelésre, mindfulness, autogén tréning, relaxációs, kommunikációs, kiégés elleni tréningek, időmenedzsment, home-office workshopok, állapotfelmérések, járványhelyzet indukálta intervenciók),
4. speciális területek hallgatók vonatkozásában (peer-program, tanulástámogatás, jogsegély, Támogató Szolgálat, elégedettség felmérés, rengeteg esemény, POTEcho visszajelző rendszer)
5. speciális területek dolgozók vonatkozásában (elégedettségmérés, munka-magánélet egyensúlya, képzések),
6. sport és rekreáció (Kari Rekreációs Központ kialakítása, „Keep Active” programsorozat).
Ezekre vonatkozóan munkacsoportok is alakultak, tervezésre, koordinációra, összehangolásra.
Az egészségtervezéshez kapcsolódóan a YourLife egy 2018-ban megkezdett kari egészségfejlesztési program, ami mára már egy márkanév is. „Taste”, „Move”, „Love” és „Save” YourLife, azaz táplálkozás, mozgás, lelki egészség és függőségmentesség alterületekre bontották a programot. A YourLife keretén belül egyéni tanácsadások (táplálkozási, életvezetési tanácsadások, leszoktató programok, ülőmunka támogatása) vagy épp gyógytorna is elérhető a dolgozóknak és a hallgatóknak is. Számtalan esemény, rendezvény is támogatja a kitűzött célokat, Kiss István szerint szükség van a „történésekre, durrantásokra”: Nagy Orvoskari Lépcsőfutás, főzőkurzusok, egészségnapok, Mentális Egészség Nap, Wellbeing hónap, Bringás reggeli. A testi egészségnél István kiemelte, hogy az nagyon fontos, hogy a testedzési lehetőségek legyenek a közvetlen közelünkben („gym in the library” projekt). A legfőbb cél, hogy a wellbeing mindenkié legyen és a karon születő döntések úgy szülessenek, hogy a kari polgárok wellbeingjére milyen hatással vannak.
„DE-JÓ NEKÜNK! - Komplex munkahelyi jóléti program a Debreceni Egyetemen” volt Berényi András klinikai és addiktológia szakpszichológus, családterapeuta, szupervízor, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetőjének előadásának címe. 2001 óta működik Debreceni Egyetemen a mentálhigiénés program a hallgatók számára. 10 éve az egyetem dolgozói számára is nyújtanak a szolgáltatatásokat.
A Debreceni Egyetem 5 alkalommal kapott Családbarát Munkahely címet A "DE-JÓ NEKÜNK!" - Komplex munkahelyi jólléti programot a Lelkierő fiatalon a fiatalokért egyesülettel közösen valósítják meg. Többféle szolgáltatást nyújtanak: például egyéni tanácsadás, párkapcsolati, gyereknevelési tanácsadás, autogén tréning, stresszkezelés, lelki immunerősítő tréning, pszichodráma csoport, szülés élményt feldolgozó csoport, gyászfeldolgozás, jelnyelvi képzés.
A wellbeinggel kapcsolatos leggyakoribb kihívások
A legfontosabb kihívások, amiket az előadók az előadások utáni kerekasztal beszélgetésben megemlítettek: 1. azt elhitetni minden szinten, hogy wellbeingre költeni nem idő és pénzpocsékolás, 2. mindenkinek rengeteg a teendője, és „nincs idő” a saját wellbeingre, pedig ez lenne a nulladik lépés, a tudatosítás kiemelten fontos, az emberek eszében tartani, hogy az egészség a legfontosabb, 3. egyetemi szinten wellbeing stratégiát létrehozni (kari szinten könnyebb), 4. wellbeing-et nyújtani online a COVID-19 alatt, 5. a COVID-19 a mentális egészségre nagy hatással volt, megnőtt az igény a mentálhigiénés szolgáltatásokra, a bizonytalanság, félelmek, szorongások megsokszorozódtak, 6. kommunikáció, edukáció, szemléletformálás, 7. mérés, 8. a dolgozók követlen környezetébe tenni a mozgáslehetőségeket, 8. a fizikális és mentális egészséget együtt, komplexen nyújtani.
Aktívan keresni kell az egyetemek és a vállalatok kapcsolódási pontjait
Vállalati kapcsolódási lehetőségekkel zártuk a délutánt. Az előadók szerint 1. aktívan keresni kell a kapcsolódási lehetőségeket, hidakat kell építeni az egyetemek és a vállalatok között, 2. Magvető pályázatokba partnerként vállalatokat be kellene hozni, 3. a munkahelyi egészségfejlesztési programok vitelében, koordinálásában, jó gyakorlatok átadásában, információcserében az egyetemek jó partnerek lehetnek, hiteles források az egyetemek, 4. a vállalatok tökéletes szakmai gyakorlati helyek, szponzori, barteri együttműködésekben kihagyhatatlanok, 5. az oktatásba is be lehet vonni a vállalatokat, együtt gondolkodni, közös jólléti programokat is ki lehet alakítani a vállalati szférával.
Abban mindenki egyetértett, hogy közösen, együttműködve haladjunk tovább az egyéni, szervezeti és társadalmi jóllét növelésének fejlesztésében.
