Home office vagy távmunka?
A home office mint munkavégzési forma, már a járványhelyzet előtt létezett, jellemzően munkáltatói juttatásként, a rugalmas munkavégzés lehetőségének biztosítására. Nem összekeverendő azonban a távmunkával, melynek jogi definíciója is van, s leginkább abban tér el a home office-tól, hogy a munkát rendszeresen távolról, otthonról végezzük. Ezzel szemben a home office alapvetően inkább egyfajta hibrid rendszer, amely nem kizárólagosan otthoni munkavégzést takar. Ennek „forradalma” tavaly tavasszal kezdődött, amikor számos munkavállalót utasítottak otthoni munkavégzésre – s valószínűsíthető, hogy ez a munkavégzési forma velünk marad a járványhelyzetet követően is.
Nézzük, mik a leggyakoribb home office-t övező munkajogi dilemmák:
1. Munkavédelem, munkabiztonság: Felelős-e a munkáltató a munkavállaló otthonában történő balesetekért, sérülésekért?
A munkáltatónak alapvetően van egy igen szigorú felelőssége a munkavégzéssel összefüggésben keletkező károkkal kapcsolatban. Ha a dolgozók home office-ban dolgoznak, akkor nyilván kevesebb a munkáltató ráhatása a körülményekre, így csökkenteni kell a kitettségüket, de ez nem jelentheti azt sem, hogy a munkavállalók védtelenek legyenek munkahelyi balesetek esetén.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, kivéve, ha a kárt ellenőrzésén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia ÉS nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, VAGY a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Home office esetén csakis a munkavégzéssel összefüggésben keletkező balesetért felelhet a munkavállaló, amikor a munkavégzés bejelentett helyén keletkezik a baleset. A munkavégzéssel nem összefüggő balesetekért azonban a munkáltató nem felel, ilyen például a főzés közben bekövetkező égési sérülés vagy a tisztálkodás közben történő baleset stb.
2. Adatvédelmi kérdések: Hogyan tudom munkáltatóként védeni a vállalati, szenzitív adatokat?
Számos munkavállaló hozzáfér a munkáltató adatbázisaihoz, amelyek üzleti titkokat is tartalmazhatnak. Amennyiben a munkavállalónak például nem elég biztonságos az internetkapcsolata, ezek az adatok veszélybe kerülhetnek. Az adatvédelem jogi és informatikai kérdés is egyben, és belső, munkáltatói szabályozás szükséges az adatok védelme érdekében.
3. Munkaidő nyilvántartás: Hogyan ellenőrizhető a munkavállaló a home office-ban történő munkavégzés során?
Távmunkában a munkarend – eltérő megállapodás esetén – kötetlen, home office esetén nem feltétlenül. A munkavállalók ellenőrzése adatvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen nem monitorozható a munkavállaló folyamatosan otthoni környezetben. Emellett pedig a munkaidőben való megállapodás a munka-magánélet egyensúlyának kialakításában is nagy szerepet játszik. Éppen kialakulóban van az Európai Parlament által az ún. lecsatlakozáshoz való jog, ami szabályozná, hogy meddig kell a munkavállalónak elérhetőnek lennie és mikor tud eltávolodni a munkától.
4. Költségek viselése: Köteles a munkáltató fizetni a munkavállaló munkavégzéssel összefüggő költségeit?
A 487/2020 Kormány Rendelet 2. paragrafusa részleges megoldást nyújt erre: fizethető és költségként elszámoltatható a minimálbér 10%-át meg nem haladó egyösszegű juttatás.
5. Fennállhat-e a munkáltató felelőssége munkahelyi COVID fertőzés esetén?
A munkáltató felelős az egészséges munkakörnyezet kialakításáért, ezért is vezették be több vállalatnál is az elmúlt időszakban az otthoni munkavégzést. Ha munkahelyi megfertőződés ténye áll fenn, azt a munkavállalónak igazolnia kell, és vizsgálnia kell a következmények előreláthatóságát, illetve, hogy a kár bekövetkezéséhez vezető okfolyamat megszakítható-e. A szakértő azt is hozzátette, az ilyen jellegű jogi kérdésekben való döntés évekbe is telhet.
Ahogy látható, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos szabályozások még kialakulóban vannak, így számos kérdésben csupán iránymutatás létezik.

