hero
Kereszti Zsófia
Becsült olvasási idő: 3 perc
Home office-on innen és túl: ezekkel a lehetőségekkel segítheti a HR a munkavállalók életmódját

A fenntarthatóság nem csupán ökológiai kérdés: egyre inkább az emberekhez és a mindennapi döntéseikhez kapcsolódik. A munkahelyi fenntarthatóság pedig nem ér véget az újrahasznosított papírnál vagy a home office bevezetésénél. 

A „valódi HR” annak támogatása, hogy az emberek hosszú távon, kiegyensúlyozottan, egészségesen tudjanak működni – akár a munkahelyen, akár azon kívül. Ehhez pedig nem kell minden HR-esnek holisztikus coach-csá válnia – de érdemes néhány gyakorlati szinten is működtethető eszközt beépíteni a szervezeti működésbe.

Mit jelent ma a fenntarthatóság a HR-ben?

A pandémia után a hibrid vagy rugalmas munkavégzés természetessé vált, de a fenntarthatóság kérdése nem állhat meg a munkavégzés helyszínének rugalmasságánál. A valódi kérdés sokkal inkább így szól:

Hogyan támogathatjuk a munkatársakat abban, hogy a munka ne menjen az egészségük, az idejük vagy a környezetük rovására?

Sok szervezetnél sajnos a mai napig a munka-magánélet egyensúly arról is szól, hogy cégvezetőként, HR-esként nem ránk tartozik, nem a mi problémánk, hogy mi történik a munkavállalók magánéletében. 

A lényeg, hogy amint átlépi a dolgozó az iroda ajtaját, vagy bekapcsolja otthon a számítógépét, dolgozzon, lehetőleg jól és sokat. 

Kép: Pexels/Ivan Samkov

És ez bizonyos mértékig persze nagyon is igaz, de gondoljunk csak bele: hogyan akarunk mi az ő erőforrásaival a munkában gazdálkodni (hiszen a HR önmagában ezt jelenti), ha emberünk nincs tisztában a saját energiájának, erőforrásainak kezelésével, menedzselésével?

Tehát jól felfogott érdekünk, hogy a munkavállalók esetében foglalkozzunk azzal:
 

  • Tud-e rendesen regenerálódni, egyáltalán vannak-e rá eszközei, tisztában van-e vele, hogy mi ad számára energiát, mi kapcsolja ki?
  • Mennyit, hogyan és mennyiért utazik a munkahelyére?
  • Milyen körülmények között él, mennyit költ erre, van-e/lesz-e saját lakása?
  • Milyen az egészségügyi állapota, fittsége?
  • Tudja-e mi jó neki, mivel érdemes táplálnia a testét?
  • Hogyan kezeli a pénzügyeit, egyáltalán kezeli-e, vagy inkább a pénzügyei kezelik őt?
  • Hogyan, mennyit és milyen minőségben alszik?
  • Milyenek az emberi kapcsolatai, szociális hálója?

Fenntartható életmód HR-szemmel – gyakorlati tippek

1. Energiagazdálkodás támogatása

Ne csak a munkaidejét, az energiáját is ismerje a munkavállaló!

  • Tartsunk belső workshopokat vagy mini képzéseket az energia-menedzsmentről (pl. Pomodoro technika, cirkadián ritmus, energiaszint-naplózás).
  • Legyen elfogadott, hogy valaki egy „deepwork” blokkban nem érhető el – és ezt jelezheti is pl. naptárban.

2. Regeneráció és pihenés kultúrája

A kiégés nem hirtelen jön – hanem folyamatos kimerülés következménye.

  • Alakítsunk ki mikropihenési lehetőségeket: pl. 45-50 perces meetingek, 10 perces átállási szünetek.
  • Adjunk teret a mozgásnak: rövid közös reggeli tornák, jóga, sétáló megbeszélések.
  • Legyen „hivatalos” belső kommunikációs narratíva arról, hogy pihenni nem luxus, hanem teljesítményfaktor. Még jobb, ha a vezetők is eszerint az elv szerint élnek.

3. Fenntartható közlekedés ösztönzése

Nem mindegy, hogy valaki napi 2 órát tömegközlekedik vagy 10 percet sétál.

  • Támogassuk a kerékpárral járást (pl. tárolók, zuhanyzók), közösségi közlekedési bérletet.
  • Tervezzünk úgy meetingeket, hogy ne kelljen csúcsidőben ingázni.
  • Ha lehetőség van rá, engedjük meg a közelebb eső coworking irodák használatát.
Kép: Pexels/Incze Sándor Zoltán

4. Pénzügyi edukáció, mint jóléti alap

A pénzügyi stressz az egyik leggyakoribb mentális teher.

  • Hozzunk be pénzügyi edukációs alkalmakat: tudatos költés, megtakarítás, hitelkezelés témákban.
  • Belső hírlevelekben, intraneten osszunk meg hasznos, hiteles forrásokat.
  • Kínáljunk megtakarítási vagy cafeteria típusú juttatásokat – de edukáljunk is ezek értékéről!

5. Egészség és fittség tudatosítása

A fizikai jóllét nemcsak a betegszabadságot csökkenti, hanem a teljesítményt is növeli.

  • Egészségnapok, mozgásra ösztönző kihívások (pl. lépésszámláló verseny).
  • Tegyünk elérhetővé dietetikai konzultációt, egészséges étkezéshez kapcsolódó előadásokat.
  • Legyen opció (nem elvárás!) az aktív közösségi mozgás – pl. közös futás, pilates, jóga.

6. Minőségi alvás – a titkos szupererő
 

  • Tudatosítsuk, hogy a jól alvás a teljesítmény egyik alappillére.
  • Szervezzünk sleep well-being tematikus heteket (pl. alváskutatók előadása, digitális detox kihívás).
  • Ne legyen elvárás, hogy valaki este 10-kor még e-mailezzen.
Kép: Unsplash/Greg Pappas

7. Szociális kapcsolatok, közösségi jóllét
 

  • Támogassuk a közösségi programokat, de legyenek benne alacsonyabb energiájú alternatívák is (pl. olvasókör, közös főzés).
  • Mentorprogram, belső kávé-párok, cross-team beilleszkedést segítő kapcsolódások.
  • Alakítsunk ki bizalommal teli kultúrát, ahol beszélni lehet a nehézségekről – akár belső coach vagy pszichológus segítségével.

A jól működő munkavállalói élmény nem a céges csocsóasztalnál vagy a kávégépnél kezdődik, hanem ott, hogy figyelembe vesszük az ember életének egészét. A napi rutinját, az energiaszintjeit, az élethelyzetét, a céljait és a nehézségeit is. A fenntartható munkakörnyezet lényege, hogy az egyéni és szervezeti ritmus nem állandó ütközésben van, hanem képesek egymáshoz hangolódni.

Mert ha a rendszer ellenük dolgozik, az energia, idő és egészség megy veszendőbe. 

A jövő szervezetei nemcsak zöldebbek, hanem emberibbek is lesznek. A HR feladata az, hogy a fenntarthatóságot ne csupán működési elvként, hanem humán szemléletként is beépítse a mindennapokba – mert az, ami fenntartható, az hosszú távon élhető is.

A szerző szervezetfejlesztési- és kommunikációs szakértő, coach.

(Borítókép: Adobe Stock)