hero
Becsült olvasási idő: 3 perc
Hol vannak munkaerő-tartalékok Magyarországon?

2024-ben a munkáltatóknak nem csak, hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a gyártószektorokat érintő szakemberhiánnyal, de a vendégmunkások foglalkoztatása és a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése is új kérdéseket vet fel a toborzási gyakorlatokban. A bizonytalan üzleti környezet és a szűk határidejű megrendelések arra késztetik a HR szakembereket, hogy új, alternatív megoldásokban gondolkodjanak és kihasználják az atipikus foglalkoztatással járó előnyöket – hívja fel a figyelmet a Humán Centrum munkaerő-kölcsönző és -közvetítő Kft. vezetője, Bor Katalin.

TÁMOGATOTT TARTALOM

Gyors válasz a HR-kihívásokra: fókuszban az atipikus foglalkoztatás

A magyar munkaerőpiac nagyon közel van a teljes foglalkoztatottsághoz: a KSH legfrissebb adatai szerint a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2024 júniusában 4 millió 768 ezer főt tett ki. A gazdasági kilátások és a megtorpanó nagyberuházások hatására több nagyobb vállalat folyamodott leépítéshez, létszámstophoz vagy költségcsökkentéshez. 

A Humán Centrumnál több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a termelési szektor létszámigényének kiszolgálásában – a munkaerő-toborzástól egészen a bérszámfejtésig. A szakemberhiány régóta fennálló probléma ezen a területen, a cégek nehezen találnak tapasztalt munkaerőt, aminek az az elsődleges oka, hogy csak kevesen elérhetőek a piacon, és ha elérhetőek is, nem mobilisak, valamint több százezer magyar dolgozik külföldön” 

– emeli ki Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. vezetője. 

Bor Katalin szerint minden eddiginél felértékelődött a rugalmasság és a gyorsaság: ahol nagyon körülményes és hosszú a kiválasztási folyamat, ott a jelölt sem biztos, hogy „kivár”, és gyakran más lehetőség után néz. A cégek többsége pedig nem mindig bírja el a költségigényes megoldásokat – legyen szó magasabb bérről, a képzések vagy lakhatás biztosításáról. Ilyenkor a munkaidő átszervezése mobilizálhatja azt az álláskereső réteget, akik csak részmunkaidőben tudnak munkát vállalni.

Mindezek fényében nem véletlen, hogy ma már egyre több munkáltató valósítja meg létszámbővítési céljait HR-szolgáltató partneren keresztül: gyors megoldást nyújtanak a toborzási kihívásokra, és ugyanezt segítik elő az atipikus, tehát a hagyományos heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő foglalkoztatási formák is. A munkaerő-kölcsönzés mellett ilyenek például a szövetkezeti foglalkoztatás különböző fajtái: a diák- vagy nyugdíjas szövetkezetek. 

Az atipikus foglalkoztatás olyan kihívásokra is gyors választ jelenthet, ahol például a munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését. Az ilyen esetekben gyakran munkaerő-kölcsönzéssel növelik a kapacitást, így sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is. Ami pedig ennél is gyakoribb, hogy diák és nyugdíjas munkatársakkal pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra” 

– hangsúlyozza a szakértő.

A nyugdíjasok és diákok a szövetkezeti foglalkoztatáson keresztül egy rugalmas és költséghatékony munkaerő-tartalékot biztosítanak.

Kiaknázatlan munkaerő-potenciált jelentenek az 55 feletti szeniorok és nyugdíjasok, de van még tartalék a diákmunkában is

A KSH adatai szerint még mindig több mint 2 millió gazdaságilag inaktív ember él Magyarországon, akiknek több mint a fele nyugdíjas. 

Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a munkahelyteremtő beruházásokat, mindig szükség lesz szakemberekre, ennek hiánya miatt pedig elengedhetetlen a magyar munkaerő-tartalék bevonása. Ide tartoznak például a részmunkaidős munkavállalók, az 55 év feletti szeniorok és a még dolgozni vágyó nyugdíjasok, akik a szövetkezeti foglalkoztatáson keresztül egy még kihasználatlan, rugalmasabb és költséghatékonyabb munkaerő-tartalékot biztosítanak” 

– hívja fel a figyelmet Bor Katalin. Majd hozzáteszi: a tapasztalt nyugdíjasok mellett szintén értékes munkaerőt és – egyben utánpótlást – jelentenek a diákok. A vállalatok ma már hosszú távú „befektetésként”, a főállás előszobájaként tekintenek a gyakornokokra, akik az esetek nagy részében egy pár éves gyakornoki program után, tanulmányaik befejeztével lehetőséget is kapnak a teljes állású munkavállalásra. A tévhitekkel ellentétben tehát a friss diplomás pályakezdők rövid időn belül el tudnak helyezkedni szakmai gyakorlatuk teljesítése után, és a sokéves tapasztalatot és gyakorlati tudást a pályakezdő bérekben is honorálják. A Humán Centrum cégcsoport 2024-es bérfelmérése alapján a munkáltatók által legkeresettebb és legjobban fizető kékgalléros szakmák a logisztikai, gyártási és építőipari szektorokra jellemzőek, míg a fehérgalléros állásoknál elsősorban az IT, a mérnöki és pénzügyi területeken kecsegtetnek magas pályakezdő fizetéssel.

Több mint 30 éve az atipikus foglalkoztatás élvonalában

A Humán Centrum Kft. és a cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezet több mint 30 éve nyújt szolgáltatást a létszámgazdálkodásban, kiemelten az atipikus foglalkoztatás – munkaerő-kölcsönzés, -közvetítés, bérszámfejtés, diákmunka, nyugdíjas foglalkoztatás – terén. Az országos lefedettséggel rendelkező cégcsoport integrált HR megoldásokat kínál nemzetközi vállalatok és hazai KKV-k számára. 13 irodájukban országszerte 80 HR-munkatárs évi majdnem 10 000 főállású, diák és nyugdíjas dolgozót kezel. 

„Tavaly havi átlag 1245 kölcsönzött munkavállalóval dolgoztunk együtt. A statisztikai létszámunk 22%-át saját állományukba vették partnereink, amire nagyon büszkék vagyunk. Az így felszabadult HR adminisztrációs kapacitást pedig az egyre bővülő outsource bérszámfejtésre tudtuk fordítani: a kölcsönzött dolgozóinkon túl, további 500 fő bérszámfejtését végezzük”

– teszi hozzá a cégvezető.

A Humán Centrum egyik német tulajdonú megrendelőjének ESG auditján kiemelkedő beszállítói minősítést kapott. Az audit során úgy találták, hogy HR beszállítói gyakorlatuk kiemelten szolgálja a szervezet fenntarthatósági teljesítményét az esélyegyenlőség, jólét és fejlődés területén is.

(X)