Mi hívta életre a kékgalléros foglalkoztatásra koncentráló BLUE rendezvényt három évvel ezelőtt?
Egyértelműen megfigyelhető, hogy eltérő kihívásokkal néznek szembe azon munkaadók, akik kékgalléros-állomány foglalkoztatására kell, hogy koncentráljanak. Az elmúlt évek magyar munkaerőpiaci tapasztalata a teljes foglalkoztatáshoz közelít, ami új helyzetbe kényszerítette a vállalatokat, mert valódi verseny zajlik a munkaerőpiacon a megfelelő minőségű munkaerőért. Ez már a betanított munkaerő szegmensében is megjelenik, szakmunkásból pedig olyan mértékű hiány van, hogy egészen új, akár kényszermegoldás is született a munkaerőhiány pótlására. Ma Magyarországon rengeteg termelő vállalat néz szembe három nagy, meghatározó és befolyásoló trenddel.
Az első a teljes foglalkoztatást megközelítő foglalkoztatási arány a magyar munkaerőképes népesség körében. A második kihívás a digitalizáció, mivel a korábbi toborzási eszközök, mint a helyi lapokban való hirdetés, szórólapozás; egyértelműen átköltöztek a digitális térbe, és az első számú csatorna a Facebook felülete lett. A harmadik kihívás pedig a jelöltek elvárásai és informáltsága a munkaerőpiaccal kapcsolatban. A kékgalléros-állomány szegmensében dolgozó munkavállalók teljes mértékben tudatában vannak a lehetőségeiknek, mivel könnyen elérhetővé váltak azok az információk, melyek alapján részletesen tájékozódni tudnak a munkaerőpiacról. Ez már olyan mértékű transzparenciát jelent, hogy a munkáltatóról előbb mondanak ítéletet, mintsem hogy kapcsolatba kerülnének a cégek a potenciális munkavállalókkal.
Hogyan látja jelenleg a munkaerőpiacot a kékgalléros foglalkoztatási szegmensben?
Súlyos munkaerőhiánnyal néznek szembe a vállalatok, és emellett elképesztően magas fluktuációs adatokkal küszködnek. Ez részben a vállalatok felelőssége, nem mindegy, hogy a műszakvezetői szinten miként bánnak a munkaerővel, és mennyire becsülik meg a dolgozóikat. Másrészt a munkaerő minőségéről és munkavállalási hajlandóságáról is szól a probléma. A legtöbb vállalatnál jelentős költségemelkedés tapasztalható. Mostanra nyilvánvalóan megjelent a bérspirál jelensége, a toborzási-, szállásoltatási- és buszköltségek emelkedéséről nem is beszélve. Mindezek mellett a műszakszervezés, a túlóra keretek kezelése és menedzsmentje is jelentősen felértékelődött, és ez utóbbi egyértelműen kihívást jelent a legtöbb cég számára, már az idei őszi szezonra.
Mitől izgalmas a rendezvény a fizikai toborzással foglalkozó recruitereknek és HR vezetőknek?
A BLUE konferenciának egyértelmű célja, hogy praktikus tippeket, tanácsokat, vállalati tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat és olyan történeteket, akár kudarcokat osszunk meg a termelői környezet, a retail és a logisztikai szektorokból, amelyek segítséget nyújthatnak más gyakorló, elsősorban fizikai munkavállalókat foglalkoztatók számára. A témák között lesznek a harmadik országból érkezők foglalkoztatása; a stratégiai erőforrástervezés részletei; a szakmunkás fejvadászat módszerei; a buszoztatás és szállásoltatás technikái és nem utolsó sorban az outbound recruitment lehetőségei és kihívásai.
Három év után elmondhatjuk, hogy a szakma találkozási pontjává nőttük ki magunkat, ahol most már második éve személyesen és online egyaránt bekapcsolódhatnak résztvevőink a több mint 35 szakmai előadó programjaiba, interaktív módon kapcsolatba kerülve további vendégekkel és előadókkal egyaránt.
Kinek javasolja, hogy részt vegyen a BLUE 2021-en?
Egyértelműen kékgalléros foglalkoztató vállalatoknak, termelésben dolgozó szakembereknek, gyárigazgatóknak, HR igazgatóknak, toborzási szakembereknek, mindazoknak, akik a kékgalléros-állomány erőforrásmenedzsmentjéhez kapcsolódnak vállalati oldalról, legyen szó ipar, termelés, logisztika vagy retail területről.
Tartsatok velünk a szeptember 22-23-ai BLUE-n! Idén megújult online és hibrid formában hozzuk el nektek a rendezvényt. A témák sokszínűségének és a felkért előadóinknak is köszönhetően rengeteg érdekfeszítő előadásban lehet részünk! Lazy Bird jegyek még elérhetőek szeptember 3-ig!
(x)
